Hörk József: Katechetika vagyis vallástanitás-tan kézi könyvül a protestáns hittanhallgatók számára (Budapest, 1860)
IV. fejezet - Alaktan
95 26. §. A kérdésről.1) Itt a kővetkező kérdésekre kell felelnünk : 1. Mi a kérdés ? 2. Hányféle a kérdés ? 3. Milyen legyen a kérdés? 4. Mire kell vigyázni a kérdésre adott feleletnél ? 1. Mi a kérdés ? A kérdés, fogalmának megfelelőleg, nem egyéb, indirekt felhívásnál ítéletre, valamely határozottan megjelölt tárgy felett. A kérdés mindenkor egy teljes mondat, tehát helytelen a Dinter magyarázata, a ki azt mondja, hogy a kérdés akkor származik, ha a mondatnak egy vagy több alkatrészét elhagyjuk és a kérdezettől kívánjuk meg, hogy a hiányzót kiegészítse, mert a kérdés grammatikai teljességéből, tökéletességéből nem szabad semminek sem hiányoznia. A kérdés lényege nem fekszik az alakiban, tehát helytelen Thierbach azon meghatározása, melynél fogva a kérdést a mondat szavainak megváltoztatott egymásutánjában és elhelyezésében látja. Nem szabad tehát gondolnunk, hogy a kérdő mondatban valamely főrész, az alany vagy az állítmány, hiányzik, vagy hogy a változott szórend teszi lényegét, mert az, a mi a kérdő mondatban hiányzik és kerestetik, nem más, mint egy mondatrésznek közelebbi meghatározása tartalmát tekintve, mely azonban már a kérdésben bennfoglaltatik, hanem általános fogalom alakjában. A kérdésnek, mert hiszen feleletet, tehát ítéletet kíván, az ítélet pedig nem egyéb, mint egy különösnek vagy egyesnek az általános alá való sorozása (subsumálása), az általánost mint adottat magában kell foglalnia, s a különöst mint keresettet olyan Ü Ezen §-t Moll C. B. szerint adjuk. Cf. Moll C. B, : Pr. Tlieol. pag. 321. sköv. §. 572. sköv. Kún Bert. : Egyházi Szón. Függ. 14. §. 185. lap. Imm. Nitzsch : Prakt. Tlieol. II. §. 218. sköv. pag. 23Ö. sköv. stb.
