Hörk József: Katechetika vagyis vallástanitás-tan kézi könyvül a protestáns hittanhallgatók számára (Budapest, 1860)
Bevezetés
10 támadó külveszélyei az ifjakkal szemben mint erős küzdő hatalom lépnek fel, azoknak kezében legyen már akkor a vallásosság, a tiszta erkölcs szeretete és teljes ismerete adta azon fegyver, melyet mi keresztyén lelkületnek nevezhetünk leghelyesebben. S ezért kell őket nevelve tanítanunk, úgy, hogy mindenekben világosan lássanak és mindenkor tiszta szívüek lehessenek. Végül azonban ajánlja ezen tanítást és annak korán kezdését azon tapasztalás általánossága is, hogy : 3. A gyermekkorban nyert benyomások a legtartó- sabbak s a feledésnek legkevésbé vannak kitéve, mert az utánok következett benyomások által a lélekből soha teljesen ki nem törölhetők, sőt még ha bizonyos ideig elha- nyagoltatnának és elnyomatnának is, könnyen föléleszt- hetők és megújíthatok. 3. §. A katecketikai tanítás nehéz.1) A katechetikai tanítást nehézzé nemcsak azon általános okok teszik, melyek egyáltaljában nehezítik az oktatva nevelést, milyenek: a tanonczok egyenlőtlen lelkitehetségei és képességei, azok néha igen nagyon különböző képzettségi foka, a különböző gyermek-egyéniségeknek megfelelő bánásmód sokfélesége stb. hanem vannak, fájdalom igen nagybefolyásu idegen, a katechetikai oktatásnak különös nehézségeit alkotó benyomások, melyek részint a ferde családi élet és nevelés, a játszótársak, felnőttek példája, a világ romlottságából erednek és a katechetikai oktatást nehezítik, veszélyeztetik, sőt néha eredményétől teljesen megfosztják, vagy legszebb feladatában lehetetlenné teszik. A legnagyobb nehézségeket akkor tapasztalandó a a katecheta, ha a tanonczok nevelése vagy teljesen elmaradt, vagy teljesen ferde volt, sőt olyan lenni még meg nem szűnt. Gyakran a katechetának minden törekvése; legszentebb lelkesedése, legkitartóbb utánjárása, legszorgalmasabb oktatása, atyai szeretetének teljessége, oktatói ügyességének kitűnősége sem képes elhárítani, vagy ha megtörtént, helyrehozni azon hibát, mely a tanoncz házi Ü Cf. E tekintetben : Sclileiermacher Pr. Theol. p. 358—362
