Hörk József: Katechetika vagyis vallástanitás-tan kézi könyvül a protestáns hittanhallgatók számára (Budapest, 1860)
IV. fejezet - Betanítás. Módszertan
77 meg a gyermeket arra, bogy érezze a káté tételeinek összefüggését a szentirással. A káté tehát feleljen meg a katechetikai czélnak szerkezetében, alakjában, vagyis nyújtsa az egyes tanokat rövid tételek alakjában (egyszerű) világos (teljes), határozott, alkalmas kérdésekben és feleletekben, melyek azonban mindenkor a megelőzött (oktatás, tárgyalás) kifejtés, magyarázat, összefoglalásai legyenek.1) Jegyzet. Palmer a Dekalognak, mint első tantárgynak2) jogosultságát azon alapon védelmezi, hogy ama szavakban : «Én vagyok a te urad Istened, ne legyenek tenéked idegen isteneid én előttem» voltaképen azon viszonynak, a mely az örökké való és véges lény közt van, alapja van letéve és ez tehát valóban alaptörvény, és hogy szeretet a törvény szellemi tartalma és tisztelet az alakja, e kettő pedig lényege minden vallásnak, s bogy a törvény nem mást tanít, hanem hogy szent legyen előttünk az Isten az úr, mint az absolut Én, a maga nevében, napjában, helyetteseiben, a szülőkben és a felebarátban, mint az ő képmásában. Azután pedig kifejti, hogy a Luther-féle káté,3) míg az első főrészben (Dekalog), az erkölcsi elem a túlnyomó, mert az embernek az Istenhez való alap viszonya : tisztelet és szeretet valóban erkölcsi,4) addig (igen helyesen) a második főrészben az Isten önkinyilatkoztatásának tényét tárgyalja, (Symbolum) a mint az a fiú és a szentlélek által közvetítve van, melyekhez az ima a Luther-féle felfogás alapján, melynél fogva az a mi főjavunk, nem kötelesség, hanem jog és jó jő viszonyba. x) Lásd Chr. Palmer tervszerű szép katechetikai tárgyalását, a Katechismus katechesisben való feldolgozását. (Katech. p. 281—506) s egy nem kevesbbé sikerült, alapos, érdekes, egyes katechisatióját. (Katech. pag. 509—515.) 2) F. L. Steinmeyer : «Der Dekalog als katechetischer Lehrstoff». Berlin, 1875. — czímű művében ezen álláspontot katechetikai tapintattal és mély lélektani ismerettel védi. s) Mely Németországon igeu erősen betaníttatik, úgy hogy (még most is) sok helyen szokásban van az ú gynevezett : „Katechismus sprechen,“ t. i. két gyermek kiáll, előáll s az egyik a katé- beli kérdéseket, a másik a feleleteket mondja könyv nélkül. — Ez valóságos becsomaszolás. Ilyen Katechismus sprechen számára külön kis szószékecskék is voltak a templomokban. (Szerző látott ilyet Wittenbergben.) 4) Epen ezen erkölcsi alapelem által különbözött és különbözik a szentirás vallása minden más vallástól; a természeti vallástól, a pogányságtól stb.
