Hörk József: Katechetika vagyis vallástanitás-tan kézi könyvül a protestáns hittanhallgatók számára (Budapest, 1860)
IV. fejezet - Betanítás. Módszertan
59 Törekedjünk ezen elbeszéléseknél egységes benyomásra, mert az ilyen egységes benyomást előidéző történetek által az azon történetekben rejlő tanítás a gyermekek kedélyében állandosíttatik. Ezen történetek közé soroljuk mi főképen az Úr példabeszédeit, mint szintén történet alakú elbeszéléseket és a szokásos (bár l) neveléstani elvek szerint kiválogatva) bibliai történeteket. A mi a közlés alakját illeti, megkívánjuk, hogy a közlés szabadon történjék, tehát az elbeszélést ne olvassa le a tanító, hanem beszélje el közvetlenül a maga saját tudá · sából. Ez ugyan nemcsak elbeszélendő anyagkészletet, de elbeszelési ügyességet is kíván,2) mert minden egyes elbeszélés olyan alakítást igényel, hogy szemléltető3) legyen és mint egy egységes jelenjen meg, s annak megszerzése fáradsággal jár, de ezen kelléket a tanítónál elkerülhetlen szükségesnek tartjuk. A mi az elbeszélés szavait illeti, arra nézve megkívánjuk, hogy ragaszkodjék az elbeszélő, lehetőleg a szent b Nehogy a gyermekeket előttök ismeretlen bűnökre tanítsuk p. o. Kain Ábel történetével, József megkisértetésének történetével stb. Vagy másünnen szerzett helyes ismereteikkel jöjjünk ellenkezésbe a sok csodálatosnak gondatlan halmozásával. A csodát illetőleg lásd Luther szavait. 2) Megjegyzendő, hogy csak az tud jól elbeszélni, a ki maga is hallott jó elbeszéléseket. Ezen traditiót csakis személyes eltanulás utján lehet elsajátítani. 8) Az elbeszélések szemlélhetővé tétele oly fontos dolog, hogy annak lehetővé tételére szemléleti képeket, tehát festményeket, rajzokat kell igyekeznünk adni. Ilyen képek, ha képes bibliák alakjában, vagy képes bibliai történetek alakjában lépnek is fel, kedvesek, de sokkal czélszerűbb volna olyanokat egy egész osztály számára fali képek alakjában nyújtani, mintegy bibliai történeti atlaszt, a melyen a nevezetesebb események volnának elevenen és Ízletesen színezve. (Hogy ez a képzelő erő és a szépészeti érzék nevelésére nézve is mily kitűnő hatással volna, nem szorul magyarázatra!) Ezekről kérdezhetné le a tanító az elbeszélt történeteket. Elbeszélései a képek magyarázatának alakjában is felléphetnének, de a magyarázó szöveget nem kellene alájok nyomtatni — mert azt mindenkor a tanítónak kellene életelevenen elbeszélni. Míg ilyenek nincsenek, igyekezzünk előadásainkat tenni mennél inkább szem- léltetőkké. — Igen kitűnő és utánzásra méltó példákat nyújt e tekintetben J. Chr. Itzerott a maga : «Handbuch der biblischen Geschichten». Quedlinburg, 1863 (2k.) czímű művében.
