Hörk József: Katechetika vagyis vallástanitás-tan kézi könyvül a protestáns hittanhallgatók számára (Budapest, 1860)
III. fejezet - Beosztás. Berendezés
51 17. §. Tanmenet. Tanépület.1) Az előbb mondottakból világos, hogy a tanítás anyaga az elemeken kezdődik s a bibliai textusok bibliai történetek könnyű, világos és teljes betanítása után a bibliai tananyag, már a praeparandusoknál, de főleg a confirmandu- soknál tanrendszerré = rendszeres tanítássá lesz a keresztyén vallás, felett.2) Nem kívánunk mi itt scholastikus tanmenetet külön vált hit- és erkölcstannal, hanem egy élő rendszert, mely meg van a nélkül, hogy különös osztályozásait a katechumenussal éreztetnők. — Hogy ezen organisatio rendszeresítés kell, s hogy az egyes és összes fölibe és alárendelt leszármazás és összefüggés, tehát a fogalmak kölcsönös viszonybahozatala egymáshoz szükséges, az természetes, mert minden életeleven, értelmes fogalom a maga rendszerét keresi. Itt azonban, mint a fentebbiekből kitűnik, nem az objectiv tudományos feladata a fő, hanem az 403—444. E műben a vallástanítás beosztása lényegében összeesik a Palmerféle beosztással és berendezéssel. Cf. Nevelés és oktatástan. Dr. Kiss Áron és Dr. Öreg János. Budapest, 1879. §. 92. p. 161. sk. Ü Cf. Imm. Nitzscli : Prakt. Tlieol. II. pag. 203. sköv. §. 203. sköv. Pelt : Encycl. p. 680. sk. 2)Ezen a confirmandusok tanításánál használandó kézikönyvtől megkívánjuk, hogy aj ölelje fel a keresztyén tananyagot velejében egészen és pedig annak bibliai alapját és egyházi magyarázatát véve szabályozóul — és a tanonczokhoz mért hangon és terjedelemben legyen összeállítva, b) Hogy a keresztyén életről (erkölcstan) szóló tan sem túl röviden, sem pedig a hittantól teljesen külön sza- kasztva ne tárgyaltassék. c) Hogy ugyan olyan egységben, milyenben a hit- és erkölcstan fellép, foglaltassák össze az egyházi élet képe (erkölcstörténelem) az egyháztörténelem lényeges mozzanataival. Imm. Nitzscli (Prakt. Tlieol.) II. p. 210. sk. a confirmandusok számára igen szép tanmenetet nyújt, melyet midőn kissé részletesebben kifejtett volna, végül (p. 212) röviden a következő pontok alá foglal össze : Az egyes pontok között az összefüggést az Istenországának eszméje képezi, tehát a) annak fogalma ; b) annak lehetősége ; c) annak akadályai; d) annak megalapítása ; e) az egy- ház ; f) Isten országának való létele ; g) az egyház és Isten országa küzdelmei ; h) az egyház és az Isten országának diadala vagyis tudományos névvel : a) az eszme (Krisztus tanai az Isten országáról. (Egy akol egy pásztor.) b) Theologia. Antliropologia. e) Hamar - tologia, d) Christologia. e) Soteriologia. f) Erény- és kötelességtan. (!) Egyházfegyelem. Martyrium, hj Eschatologia. 4*
