Hörk József: Katechetika vagyis vallástanitás-tan kézi könyvül a protestáns hittanhallgatók számára (Budapest, 1860)
Bevezetés
17 nítás teljesen elhanyatlóban volt, nagy érdemeket szerzett magának az ilyenek elrendelésében nyugaton Nagy Károly.1) Az apostoli hitformán kívül2) a 10 parancsolat és az uriimádság is taníttatott. Az Elsassban fekvő Weissen- burg zárdában Ottfried, St. Gallenben Kero 3) és Notker Labeo szerzetesek voltak az első katechismus írók. Ezen korban Rhabanus Maurus moguntini érsek (f 856) és Charlier Gerson .János cancellár tesz még dicséretes kivételt egyházi részről. Utóbbi maga is mint Katecheta lépett föl s egyszersmind a maga iratában: «De parvuils, ad Christum trahendis» utasítást adott a papoknak a katechi- sálásban, de csak nagyon általános vonásokban. Későbben a waldensiek katechismusa lön híressé (a kik által a kérdés jött szokásba) melynek ugyanazon alkatrészei voltak mint a Luther katechismusának4) s a kik oly jelesül kezelték az ifjúság vallásos tanítását (franczia tehát anyanyelven) hogy Thuanus azt mondja róluk: «nec quem quam inter eos puerum reperias, qui interrogatus fideiquam profitentur non expedite et memoriter rationem reddat.»5) A Wikliffitáknak és Huszitáknak is nagy gondjuk volt az ifjúság vallásos nevelésére, melyet a holt gépiességbe sülyedett egyház a legiszonyúbban elhanyagolt. De döntő- leg csak a reformatio nyúlt a dologhoz. Luther korán gondoskodott a katechetikai oktatásról és miután a wittenbergi parochialis egyházban már régibb időtől katechisált volna, 1518-banlatinúl irt: «DeDecalogo et sacra Domini coena», majd 1520-ban: «DeDecalogo Symbolo et Oratione dominica.» (A 3 főrész: Decalogus, Symbolum, Pater noster = «Was du thun sollst?» «Woher das Vermögen schöpfen ?» «Wie es empfangen ?») Midőn 1) Nagy Károly a 813-ki mainczi zsinaton kimondatta, hogy a nép anyanyelven taníttassék. 21 A 791-ben tartott folrii zsinat a Credot és Úri imát, mint imát—11enedictiót kívánta taníttatni. Ü Moll C. B. : Prakt. Theol. p. 290. §. 510. szerint (a 720 körül élt) Kero sz.-galleni szerzetes Katechismusa már német nyelven magyarázta az Úri imát s német nyelven közölte a Credot—Symbolumot. 4) J. Nitzsch : Prakt. Theol. II. p. 149. §. 172. jegyzete. ft) Palmer: Katech. p. 21. Cf. Nitzsch : Prakt. Theol. II. p. 149. §.172. * Katechetika. 2
