Gondolat, 1891-1892 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1891-09-01 / 1-2. szám

17

sisát latén törvényével állítja szembe, — ily esetben a megpróbáltatás nem jöhetett Istentől.

Kétlem azt is, hogy Jézus a szellemekre vonatkozólag a néphit fölé ne emelkedett volna, mert a legtöbb nyilatkozata arra enged következtetni, hogy Jézus az angyalt és ördögöt csak a jó és rósz symbolnmának tekintette s mint a fennebbi helyeken, másutt is az ember lelkiiletét érti alatta. — Kz állításomat — sajnálattal bár, be kell vallanom — több szentirási hely ellentmondása miatt kétségtelenül be nem bizonyíthatom, — ez a kutató előtt mindenkor probléma marad.

Jézus előbbi határozott föllépésével legyőzi a Sátánt s azontúl az ő hatalma alá van vetve, — sőt tanítványainak is enged a Sátán, mert térítési utjokról e szavakkal térnek meg: „Uram! még az ördögök is engednek nekünk a te neved által". (Luk. 10, 17—18). Pál apostol pedig, mint a villámlás, oly alakban látja a Sátánt lebukni az égből.

2. Az ördögűzés. — Krisztus meggyőzvén első megkisértetése alkalmával a Sátánt, ezentúl bátran küzd ellene s számtalan csodatettei regélnek ördögűzéseiről. A farizeusok azt állították, hogy ő az ördögök fejedelmével szövetségben van s ez által űzeti ki az apróbb ördögöket (Máté 12, 24), — holott ha Jézus ördögűzési módját meg- fígyel.jük, úgy találjuk, hogy ő csekély erővel, pl. kézrátétellel, vagy egy szavával űzi ki valamely emberből az ördögöt. — Szembeötlő az különösen a Máté 8 fejezetében, hol Jézus közeledtére így kiált- nak : „ha kiűzesz bennünket, engedd, hogy bemenjünk ama disznók seregébe“. (31. v.) — Jézus maga is védekezett az írástudók támadásai ellen s azon gyanúsításra, hogy Belzebub volna vele — így válaszol: „mi módon űzheti ki a Sátán a Sátánt? Ha a Sátán önmagával meghasonlik, meg nem állhat, hanem vége leszen“. (Márk. 3, 26.)

Valószínű, hogy ezen ördöngösök nem voltak egyebek hülyéknél, elmezavartaknál, őrülteknél s másnemű kóros állapotú embereknél, kik a babonás társadalom kötelékeiből kitaszíttattak s a sziklák üregeiben kerestek menedéket. — A szerencsétlenekre nagy hatással volt Jézus jóságos tekintete, s talán némelykor enyhítő orvossága, de legtöbb hatással volt szivet-nyerő beszéde, mellyel lecsendesítette, megnyugtatta a társadalom e száműzöttjeit. — Máté is ily értelemben nyilatkozik róla 8 r. 16: „És csak beszédjével kiűzi vala a tisztátalan lelkeket;“ — valamint Jézus így szól magáról: „Isten lelke által űzöm ki az ördögöket“.