Gondolat, 1891-1892 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1891-10-01 / 3. szám

40

mindenütt a tékozló gazdagokkal szembesíttetnek. Nékik — nem a jólétben úszóknak, kik a földi kincsek birtokában mit sem törődnek a mennyei javakkal — nekik hirdettetik az örömhír, hogy felszabadulnak a szerencsétlenség és nyomor békói alól. Hisz az egészségeseknek nem kell az orvos, hanem csak a betegeknek, az igazaknak nincs szükségök megváltóra, hanem igenis a bűntudatukban boldogtalanoknak.

Kérdés már most, hogy ezen prédikációval és gyógyítással szemben mily állást foglal a hegyi beszéd? Erre felvilágosítást nyújt Lk 6, 17, a hol a népsokaság egész Judeából, sőt Tyrus és Sidon tenger mellékéről jön, hogy (a) m e g h allh aas ák ó't és (b) m eg gyógyulhassanak betegségeikből. Mert a mint Isten nem akar aratni ott, a hol nem vetett, úgy Jézus nem osztogat adományokat a nélkül, hogy a nekik megfelelő feltételek teljesítéséhez kötötte volna, így a most idézett helyen is Lukács különösen kiemeli; hogy az egész sokaság, mely azután a hegyibeszédet is meghallgatta, előbb minden testi és lelki bajoktól a legcsodálatosabb módon megváltatott úgyhogy már Jézusnak puszta megérintése (19. 0.) is elégséges volt a meggyógyulásra. Es csak most fordul Jézus tanítványaihoz hegyibeszédével és csak hozzájok mint azokhoz, kik az isteni jótétemények teljes birtokában állanak, és a kik a testi gyógyulást vagy saját magukon tapasztalták, vagy pedig azon erős meggyőződést szerezték maguknak, hogy az Isten országa minden bajtól megváltást hoz.

Tekintve immár a hegyi beszéd ezen jellegét, bízvást öszsze- hasonlítható az a Sinai törvényhozással, a mennyiben ezt is az aegyip- tomi járom alól való felszabadulás előzi meg mindenféle kegyelem adománynyal és csodatéttel. A törvény a maga követeléseivel szintén csak a királyi és felkent néphez fordul, az Isten fiaihoz. És és ép oly természetes mint az, hogy az ujtestamentomi Isten-országa a maga feltételeivel és követeléseivel lép fel, melyeknek teljesítése után részesülhetni még csak annak áldásában; ezt megerősítő amaz irás- hely: „a kinek sok adatott, attól sok követeltetik is,“ s ezen értelemben a hegyi beszéd Jézus tánitványainak nagy seregét szigorú megpróbáltatás és velőigható vizsgálat alá veti: vájjon hoznak-e is majd, miután a bőség isteni kegyelem részeseivé lettek, Isten kertjéhez méltó gyümölcsöt, mint az Lk 6, 47 — 49-ből kivehető: Vagy használt a tanítás és a megtért üdvözül, vagy pedig, mint Máté azt jobban kifejezi: „fövenyre építette házát, és a rohanó ár hatalma alatt összeroskad.“

A hegyi beszéd a tanítványokhoz fordul és mielőtt előállna követeléseivel, még egyszer szembeállítja e világ képzelt szerencsé-