Gondolat, 1891-1892 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1891-09-01 / 1-2. szám
16 (Zsid. 2, 14); mivel pedig Krisztus a „feltámadás és az élet“, ennélfogva ő megdöntötte az ördög birodalmát s ő általa minden keresztyén legyőzheti a szellem és hit fegyvereivel (Eph. 6, 10; Jak. 4, 7; I. Ján. 4, 4; Luk. 10, 19 stb.) Jézus gyakran a rósz lelkületű embert is ördögnek nevezi, — pl. Máté 16, 23; Márk 8, 33 v.-ben Jézus kisértéseire így válaszol: „Távozzál el tőlem Sátán, hántásomra vagy, mert nem vagy bölcs az isteni dolgokban, hanem az emberiekben“ ; Ján. 6, 70-ben pedig így szól: „ .........12 tanítványt választottam s azok közül egy ö rdög!“ Ezen általános jellemzés után még két körülményre kívánok kiterjeszkedni s ez: Jézus megkisértetése s az ördögűzés mestersége. 1. Jézus megkisértetése. (Máté4, 1—11; Márk. 1, 13, Luk. 4,1—13). Mint láttuk, már az ó-testamentomban föllép a kisértés ördöge, de ott (Jób könyve) Isten tudtával s jóváhagyásával, az igaznak megpróbáltatása kedvéért, itt azonban — mint látni fogjuk — a dolog egészen más természetű. — A fent idézett helyek szerint Jézus a pusztába vonul s ott 40 napi tartózkodása alatt megéhezik, — ekkor előjön a Sátán s őt a kőnek kenyérre való átváltoztatására szólítja föl, mire Jézus így válaszol: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem Istennek igéjével“. — E sikertelen kísérlet után fölvezeti Jézust egy templom födelére s onnan leszállásra ingerli, miután — úgymond — mint Istennek fia, úgy sem üti meg lábát a kőbe, — Jézus ismét így felel: „meg vagyon Írva, hogy ne kisértsd a te Uradat, Istenedet;“ — majd midőn egy térdhajlásért világi gazdagsággal, királyi koronával akarja jutalmazni, — ekkor már határozottan elutasítja, mondván: „Távozzál tőlem Sátán, mert ismét meg vagyon Írva, hogy a te Lradot, Istenedet imádd és csak őt szolgáljad“. Ha valahol, úgy itt bizonyára helye van az allegorikus irás- magyarázatnak, mert nem hihető, hogy Jézus az ördög személyével tusakodott volna s ha föltesszük, hogy a világi javak birhatásának s élvezhetésének ingerét méltán tekinthette Sátáni incselkedéseknek akkor, midőn hivatásának teljes tudatára jött, akkor a három irányú csábítás könnyen megmagyarázható. — Itt épen ellenkezőjét látjuk annak, amit Jóbnál. — Jób tudja, hogy a csapás közvetve Isten kezéből jön s azért megható lelki nyugolommal fogadja a hírnökét, ki vagyona, családja vesztét adja tudtul, mert úgymond: „Isten adta Isten elvette, legyen áldott Jahve neve;“ — Jézus ellenben meg van győződve, hogyha a csábításnak legkisebb mértékben is engedne, akkor Isten ellen való bűnt tenne s azért a csáb minden egyes phá-