Gondolat, 1890-1891 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1891-03-01 / 8. szám

168

1. A hitre vonatkozó törvények.

E törvények által Mózes az istenfogalmat akarta biztosítani, mert noha a nép ismerte az „Ábrahám, Izsák és Jákob istene“ fogalmat, mégis az egyptomi érintkezés következtében összekeverte azt az egyptomi istenekkel, a minek folytán amaz „Ábrahám, Izsák és Jákob istene“ fogalom megzavartatott. Ennek eredeti tisztaságába való visszaállítását czélozza első sorban a sinai törvényhozás, ott is főleg a 10 szó (Ex. XXII: 2—17; Deut. V: 6—21). E 10 szó azonban nem ered Mózestől, mert az a körülmény, hogy a Deut. V: 6—21-ben foglalt 10 szó lényegesen eltér az Ex. XX : 2—17-ben foglalttól, arra enged következtetnünk, hogy a zsidók nem tartották a 10 szót szent eredetűnek s így lehetséges, hogy még az elsó' helyen (Ex. XXII : 2—17) följegyzett 10 szó sem felel meg teljesen azon szövegnek, a melyet a Szentirás tanúbizonysága szerint Jahve maga készített (Ex. XXXII : 16), mert hiszen ugyancsak a Szentirásban olvassuk (Ex. XXXII : 19), hogy Mózes összetörte a két törvénytáblát. E 10 szó 2 részre oszlik s a 2 rész közül az elsó' az, a melyben Mózes (illetve Jahve) szigorú parancsokat ad a nemzeti istent illetőleg. Egyfelől szigorú büntetéssel fenyeget, másfelől pedig Ígéretek által igyekszik a népet Jahvehoz helyes viszonyba hozni: „mert én vagyok a te Jehova Istened, erős boszúálló, ki megbüntetem az atyáknak vétkeket a fiákban, harmad és negyed iziglen, azokban, a kik gyűlölnek engemet. És irgalmasságot cselekszem ezeriglen azokkal, a kik szeretik és megtartják az én parancsolatimat.“ (Ex. XX : 6, 6.)

A Pentateuchban tulajdonképen két törvényhozás foglaltatik, a mennyiben ugyanis a Deut. vagyis „a törvény summája“ majdnem az összes törvényeket felöleli, a melyek Ex. Lev. és Num.-ban foglaltatnak. Mind a kettő Mózestől nem eredhet, mert hiszen a Deut. sokkal későbbi keletű mint Mózes I—IV. k. s számos oly törvényt tartalmaz, a melyekről egész bizonyossággal mondhatjuk, hogy nem keletkezhettek már Mózes korában. Igaz ugyan, hogy a II—IV. k.-ben foglalt törvényeket sem maga Mózes irta le, de legalább alapját vetette meg a törvényhozásnak, míg ellenben a Deut.-ban számos lehet hozni, jellegű, hogy azt Mózessel semmiféle kapcsolatba nem törvény olyan különösen C. Y—XXVI.

A legújabb kutatások ki is derítették, hogy a Deut. azonos azon törvénykönyvvel, a mely Jósiás reformjának alapját képezte s Hilkia a főpap maga szerkesztette. (II. Kir. XXII.)

A két törvényhozás közt sok a rokon vonás, de sok az eltérés is; ennek kutatására azonban ki nem terjeszkedhetem s igy csak az Ex. Lev. és Num.-ben foglalt törvényekre leszek tekintettel.