Gondolat, 1890-1891 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1890-10-01 / 3. szám

51 nem sanyargattam az özvegyet, nem hazudtam a biró előtt, nem is­merem a hazugságot, nem tettem semmi tiltott dolgot. Munkásaim felügyelőjére nem parancsoltam több dolgot, mint a mennyit kellett végeznie. Nem voltam hanyag, nem voltam munkátlan, nem erősza­koskodtam, nem tettem semmit, mi az istenek előtt gyűlöletes dolog volna. Nem éheztettem senkit, nem okoztam fájdalmat senkinek. Nem öltem, nem rendeltem meg csalárdság által a gyilkosságot. Nem sik­kasztottam el a templomnak szánt kenyeret, sem az istennek szarnám készített áldozatokat. Nem loptam el a halottak ételeit vagy burok- jait, melyekkel bepólyázva voltak; nem szereztem igaztalan nyere­séget. nem hamisitám meg a gabonamértéket, nem szántottam el más­nak földjéből, a sűlymértékben nem szereztem igaztalan nyereséget. Nem vettem el a csecsemők szájából a tejet, nem vadásztam a szen­telt barmokra legelőiken; nem fogtam tőrrel a szentelt madarakat, nem halásztam a szentelt halakat tavaikból. Nem oltottam el a szent tüzet időn kivül, nem sértettem meg az isteni időszámítást az áldo­zatokkal, nem akadályoztam meg az Istent a körmeneten. Tiszta, tiszta vagyok,“ De nemcsak a vallás, hanem a törvényhozás is mutatja, hogy mennyire szárnyalta túl az egyptomi nép a többi, akkortájban élt népeket. A törvényhozás főleg a büntetőjogra és a kultusra vonat­kozik. Az első törvényhozó Mnevesznek (Menes) neveztetik, a ki rá­bírta a népet arra, hogy írott törvényeket fogadjon el. A második törvényadó Szasziches volt regy mély belútásu férfiú, ki főleg az isteni tiszteletet rendezte s a földmérést és asztronómiát tanította.“ Harmadik törvényhozó Szcszotrisz volt, a ki különösen a hadviselés terén tűnt ki. Ezen férfiú uralkodása alatt érte el Egyptom fény­korát s ha már a XVIII. dynastia korában oly lendületet vettek volt a műveltségi viszonyok, a mint föntebb le van írva, úgy II. Ramszesz (Szeszosztrisz) korában, a XIX. dynastia legnagyobb királyá­nak korában bizonyára szintén ily kedvezők voltak, ha csak nem kedvezőbbek.' Nézzük csak az ipszambuli sziklatemplomot! Mily nagyszerű mű; nagyságában fenségesnek mondhatnák. A szebuavölgyi két sphynx hasonlóképen bámulatba ejti a szemlélőt. Ezeken kivül majdnem minden városban találunk emlékeket, a melyeknek legnagyobb része Ramszesztől ered „a kit a mindenség ura táplált és nagyra növesz­tett.“ őt mondhatni Egyptom ujraalkotójának. De míg egyfelől tettei miatt bámulnunk kell őt, másfelől zsarnoksága elhomályosítja az ő alakját. Felmaradt ugyanis egy levél, a melyet Amenemam könyv-

Next

/
Thumbnails
Contents