Gondolat, 1890-1891 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1891-07-01 / 11-12. szám
228 Hatalmuk korántsem növekedik az ó testamentomban mindenhatósággá, sőt mivel a béber anthropologia szerint az ember a teremtés középpontja, kiért van teremtve minden, (a mit az irás igy fejez ki : „neki mindenek alá vettettek“) a szellemeknek is az a rendeltetésük, hogy az embert — mint a teremtett lények legbecsesebbjét — szolgálják, bennök azt eszközöljék, a mit az Isten képmásának alkotójáról felfognia kell. Az emberhez van szabva, rendelve minden szellem. A szellemek személyes öntudattal szolgálják alkotójukat és pedig akaratával vagy megegyezően, vagy ellentétben. a) Az angyalok legrégibb alakjai magukkal az istenekkel cseréltetnek fel, pl. midőn Jákobot álmában az angyal meginti, ez magát Béthel istenének mondja (Gén. 31, 14); Genesis 32 f. 24—32 v. szerint Jákob éjjel táborában bírókra kél egy szellemmel, kit hajnal felé legyőzvén, neve után tudakozódik; a szellem azonban vonakodik nevét megmondani, e helyett kijelenti, hogy ezentúl Jákob neve Izráel lészen „mert ha Isten ellen diadalmas volt, az emberek ellen is diadalmas lesz“ (28 v.), — Jákob pedig „nevezé azt a helyet Pénielnek, mert látám — úgymond — az Istent szinről- szinre és nem halék meg“ (30 v.). A legérdekesebb a mesében az, hogy ez Isten elleni harczban Jákobnak csupán a csípője szenvedett némi sérülést, mig Isten teljesen legyőzetett, sőt az emberi karok kényszerhatalma alatt még őt meg is áldotta! Exodus 3 f. 1—6 v.- ben Mózesnek jelenik meg az Úrnak angyala s magát Ábrahám, Izsák és Jákob Istenének állítja; ekként jelenti ki magát azon angyal, mely Jákobnak jelent meg álmában az égi lajtorján. Exodus 14 f. 19 v.-ből megtudjuk azt is, hogy azon felhő és tűzoszlop, mely Mózes népe előtt vezérlőként vonúlt — s mely Exod 13. 2l-ben még Istennek mondatik — szintén az úr angyala volt. A felhozott példák világosan szólnak amaz állításom mellett, hogy az Ur angyala az ős hébereknél egy volt istenükkel s csak midőn a Jahve tisztelet kiszorította a bálvány-cultust, lett önálló, de alárendelt szerepű szellemmé. A fejlődés későbbi stádiumában az angyaltant vastag anthro- pomorphismus jellemzi. Genesis 18 f.-ben le van Írva a következő esemény: Ábrahám szállásán világos nappal megjelenik három angyal férfi képében s itt a legszivélyesebb vendégszeretetben részesülnek. Ábrahám kéri őket, mosnák meg lábaikat, feleségét pedig sütés-főzésre utasítja. Sára asszony tejet, vajat, hamuban sült pogácsát és borjú-sültet tesz az angyalok elé és azok „evének.“ Az öreg ember pár beszélgetésbe ered az angyalokkal, azok nyelvét megérti s midőn az egyik angyal Ígéretet tesz hálából a szives
