Gondolat, 1890-1891 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1891-05-01 / 10. szám
218 de a rom. kath. lelkészek az ilyenekhez mindig teljesen szabadsággal járulhatnak s őket teljes szelídséggel oktatják. Uj felsőbb iskolákat a tiszai kerületek javaslata szerint szabadon, a dunai kerületek szerint ellenben csakis különös királyi szabadalom mellett állíthatnak. Vegyes házasságok csak a rom. kath. lelkészek előtt köthetők s minden házassági ügy — az evangélikusokét sem véve ki — a róm. kath. szentszékek, nevezetesen a püspökök eonsiatoriumai elé tartoznak. Vegyes házasságból származó gyermekek mindig a róm. kath. fél vallását kövessék ; melyről az áttérés büntetés terhe alatt tilos. íá hogy annál tökéletesebb legyen a hatás: a dunai kerületek még meg is fenyegetik az evangélikusokat: rHa pedig ezeket elfogadni vonakodnának: a római kath. rendek azoktól nem tágítanak, sőt az 1715-iki XXX ik t.-cz.-hez teljesen ragaszkodnak s a vallásügyét a koronázási hitlevélből teljesen kibagyatni kívánják.“ Az országos vegyes bizottság azonban, daczára annak, hogy 49 tagja között csak 14 evangélikus volt, valamint a hitlevél javaslatoknál, úgy most a koronázás előtti törvényjavaslatoknál is a tiszai kerületek javaslatát fogadta el a tárgyalás alapjául. Augusztus 7—aug. 18-ig tárgyalták ezt az ügyet. A vallásra vonatkozó törvényjavaslatnál hevesebb vitát a róm. kath. vallásról való áttérés ügye, a vegyes házasságok ügye, az ünnepek megtartásának kérdése s a templom- építés kérdése idézett elő. Különösen az első kérdés, az áttérések ügye körül folyt nehéz küzdelem, melyben különösen egyes neves katholikus tagok tűntek ki (mint: Pálíly János, Forgács Miklós, Széchenyi Ferencz, Zichy Ferencz grófok, Orczy József báró, Bezerédy Ignácz Tolna, Szily József Pest, Luby Károly Szatmár és Horváth Pál Ung megyék követei) s lándzsát törtek a mellett, hogy az áttérés nem képezvén polgári vétséget, reá polgári büntetést sem lehet szabni. A gyermekeket nemük vallásában kell nevelni. A róm. katholikusok mostani ünnepeit, nem ugyan a magán, hanem a közéletben az evangélikusok is megtartják. Bármily vallásu cselédek és jobbágyok ünneplésének megakadályozása tilos. Templomokat építhetnek ugyan, előbb azonban a megye kiküldte vegyes bizottság megvizsgálja a szükséges költségeket, az adózó nép erejét, mindenről jelentést tesz a megyének, ez ád bizonyítványt, minek alapján a földesur csak belső telket tartozik a templomhoz adni. Egyik felekezet sem köteles a másiknak ilynemű munkáihoz hozzájárulni. Az ev. katonák nem kényszeríthetők róm. kath. szertartásokra. A templom foglalókat s e törvény áthágóit 600 magyar forintnyi büntetés sújtja. Két hosszú hónapig (jun. 19-től aug. 24-kéig) tanakodtak a különböző bizottságok a koronázási hitlevélen, hogy abban a megyék
