Gondolat, 1890-1891 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1891-05-01 / 10. szám
210 — mind annyian róm. katholikusok — a legmelegebben pártolták az evangélikusok ügyét s miután kettő kivételével a megyei utasítások is mind a bécsi és linczi békekötésekre hivatkozva emlékeztek meg a vallás ügyéről, — elhatározták, hogy az igenis az említett békekötésekre való hivatkozással vétessék fel a koronázási hitlevélbe. Julius elsején küldték ki a hitle vél-javaslatot készítő bizottságot, melynek javaslata alapján a julius 10-én tartott kerületi ülésen a hitlevél 17. pontja gyanánt ezt fogadták el: „az evangélikusok szabad vallásgyakorlata iránt, a türelem névnek eltörlésével a bécsi és linczi békekötéseket megtartjuk és megtartatjuk, de a római katholika, mint az ország constitutionalis vallásának legkisebb kára és jogsérelme nélkül, menten maradván a földesúri jogok s az 1741-iki XLYl-ik törvény Horvátország iránt.“ Heves vitákat keltett ezen ügy a dunáninneni kerületi ülésekben is. A papság, támogatva a főrendiektől és a szab. kir. városok képviselőitől a vallásügynek országgyűlési tárgyalása ellen is tiltakozott, mivel az a felett való rendelkezés — szerinte — a királyi jogok közé tartozik. A megyei követek nagy többsége azonban Balogh Péter Nógrád megye követének s az ág. hitvallásuak felügyelőjének felszólalására elhatározta, hogy a vallásügyet felveszi a koronázási hitlevélbe, ennek 14. pontjául ezt fogadván el: „az ágostai és helvét hitvallásnak a bécsi és linczi kébekötésekben megengedett szabad vallásgyakorlatát, a koronáztatásunk előtt alkotott törvényczikkek szerint megengedjük s azt sohasem fogjuk háborítani.“ A két tiszai kerület az egész országgyűlés alatt együtt tanácskozott. Itt ültek a legmagyarabb megyék követei; csodálhatjuk-e ha innét kerültek ki a legszabadelvűbb hitlevél-javaslatok. Már junius 5-iki, tehát az országgyűlést megelőző értekezletükön, mindjárt a 2-ik pont alatt követelték e „kerületek katholikus rendei“, hogy az evangélikusok korlátlan és teljes vallásszabadságba helyheztessenek s kérik, hogy a koronázási hitlevél a vallás ügyével kezdessék meg. Itt is volt ugyan ellenzék, a római kath. papság itt sem maradt tétlenül s a hitlevél-javaslatot készítő bizottsághoz mind az evangélikus, mind pedig a katholikus rendek külön javaslatokat nyújtottak be, de még a tiszai katholikus rendek benyújtotta javaslat is sokkal szabadelvűbb volt a dunai kerületek javaslatainál, pedig azt Sauer gróf, nagyváradi nagyprépost szerkesztette. A tiszai kerületek hitlevél-javaslata elismeri, „hogy az ágostai és helv. hitvallásnak jogai és szabadságai beczikkelyezett békekötéseken alapulnak, hogy vallásuk bevett vallás. Ezen jogokat és szabadságokat a katholikusok és evangélikusok kölcsönös egyezménye folytán létrejött törvényjavaslat állapítja meg
