Gondolat, 1890-1891 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1891-05-01 / 10. szám

204

sem sikerült, mert a törzsek legnagyobb része nem tudott lemondani bálványairól.

Salamon uralkodásához van kötve a héber királyság fénypontja. Az ő vezetése mellett léptek Izrael törzsei kereskedelmi szövetségre a phöniciekkel, egyptomiakkal és keleten az ind és perzsa néppel, mely széleskörű kereskedelemnek eredménye igen nagy vagyoni gyarapodás mellett, vallás tekintetében is nagy előnye volt, mert sok uj elem került be a zsidóságba, mely a vallás fejlődésére jótékonyan hatott. A dusgazdagság következtében ugyan az áldozatok kissé elfajultak, mert hiszen czéljuk a nép szemében nem annyira az Isten kiengesztelése, mint inkább a vendégeskedés volt, mint ezt Salamon hálaáldozata bizonyítja, mikor I. Kir. 8 f. szerint 22.000 ökör és 120.000 juh áldozaton 7 napig vigadott a nép; annyi haszna e kívül mégis volt, hogy ápolta azon belső reactiót, mely a bálványok tisztelete s félelme ellen forrongott.

Az ind népekkel való érintkezésük alkalmával, a jóról és rosz- ról — mint szellemekről — meglevő fogalmaiknak nevet is adtak, így nevezték el angyalukat Cherub nak, kölcsönözvén azt az ind G a r u d á ból. Legelőször említi a jó angyalt Cherub néven a Kir. I. kve 6. f. mely helyen Salamon király templomának berendezéséről van szó s ennek szentélyében helyeztetnek el a Cherubok is. Ugyancsak a Kir. kve nevezi az ördögöt „ruach seker“-nek = hazugság szellemének (I. Kir. 22. 19—20.)

Legnagyobb hatással volt azonban a zsidók vallására a perzsák daemonologiája.

Innen ültettetett át a Genesisben elbeszélt teremtés története, a paradicsomkert leírása, az életfája, a vízözön ; innen nyert tápot s új életet a zsidóknál csirájában levő túlvilági élet, mennyország és Seol fogalma. Rendszerezve vannak e fogalmak Zoroaster tanaiban s igy a zsidók a perzsákéhoz hasonló véralkatukon kívül még azért is könnyen elsajátíthatták, mert élő és működő Istenben hittek ők is s a szellemek tulajdonképen ekkor kezdtek befolyást gyakorolni a társadalomra úgy, mint az egyesre.

Ne higyjük azonban, hogy a zsidók a perzsák hitelveit változtatás nélkül átvették, hiszen ez ellenkeznék a népek egyetemes karak- terjével, mely abban áll, hogy a nép minden átvett eszmét saját lelkülete, nemzeti sajátossága szerint idomít; Zoroaster tanai is csak oly mértékben szivárogtak át a zsidó theologiába, a milyenben Isten eszméjükbe s világnézetükbe beleillett. Nem azonosítható tehát a Sátán a perzsák Ahrimánjával, mert ez utóbbi a gonosznak teremtője volt, zsidó felfogás szerint pedig egyedül Jahve a teremtő s az