Gondolat, 1888 (9. évfolyam, 13-18. szám - 10. évfolyam, 1-5. szám)

1888-10-01 / 3. szám

44 nek szavai; nos, lehet-é bennök hazugság Kr. megtagadása nélkül? Lehet-é kiforgatni Istennek igéjét, lehet-é azzal tréfálni, midőn vilá­gosan meg van írva: „Ez az én testem“ stb. . . . Az igaz keresztyén tudja, hogy Istennek igéje Istennek tiszte­letét, szellemét, Kr.-t, kegyelmet, örök életet, halált, bűnt stb. tar­talmaz s határoz meg, — hát ezek oly csekélységek ? Mert az vissza­vetendő, hogy — ú. m. — ők e helyet kivéve , elfogadják az egész írást tekintélyül; mert a ki az egyik részt megtámadja, az egészért felelős (Jak. II. 18 ), az egész Istent sérti meg, ki oszthatlan. — Isten nem tér ki az embernek s Íratja meg azt, a mi az embereknek tetszik. — Ez az igaz kér. felfogás és kér. szellem. — A kér. egy­ség a szellemben áll, midőn is egy hiten, egy értelmen, egy szíven, egy leiken vagyunk mindnyájan; — hogy fér össze Kr. Béliállal? Az ő békecsókjuk Júdáscsók., Általános tárgyalás. Helyes írásmagyarázatmód. — Mt. 26 és Mk. mondják: „Vévé a kenyeret, hálákat adván, meg- szegé . . . stb.“ .. Ez az Úr J.-Kr. szava, miért is tanítjuk, hogy az Úrvacsorában valóságosan élvezzük őt. Hogy hogyan ? Nem tudjuk, — a szem látja a kenyeret és bort, a fül pedig hallja, hogy a test és vér itt van. — Külömben a rajongók érzik, hogy nincs igazuk, — alig mernek kirukkolni a valósággal, ide-oda ingának, a hányán van­nak, annyiat tanítnak. Lássuk csak, mit. — Zw. szerint az „ígtív“ — jelenti, mutatja, jelzi, és „o oágt; Sfj.övíl — az én testemnek jele, úgy hogy — mit Oekolampadius írja — Zw. szerint „ez az én testem“ — ez jelenti az én testemet. Oekolampadius szerint pedig az „ez az én testem“ = ez az én testemnek jelvénye. Azt mondják ellenünkben, hogy mi nem támaszkodhatunk az írás szavaira. Hát ugyan ők ? Hiszen, ha ő szerintők járnék el, ta­gadnom kellene, hogy a „loyög“ testté Ion s azt kellene mondanom, hogy pl. „Das Krumpholz ist zur Hey worden“, s hogy tehát a ke­resztyéneknek nincsen érvük arra nézve, hogy a loyóg Isten fia, em­berré lön. — Avagy hol mondja az írás, hogy „a test“ = a „test­nek jelé“-vel, a „van“ = a „jelenti“-vei ? Ez csak az ördög magya­rázatmódja, — úgy tesznek, hogy előbb átváltoztatják az írás „ter­mészetes szavát és értelmét a magukévá s aztán azt mondják : Nek­tek nincs írásalapotok. Ez az ő mesterségök. — Bizonyítsák be az írásból, hogy az „sotlv“ — a „jelenti“-vel, a test = a testnek jelé­vel, — addig pedig engedjék meg, hogy mi ragaszkodjunk az írásnak világos, száraz igazságához. — Sőt tovább megyünk, — ha az írás­nak más helyéből ezt sikerülne is bebizonyítaniok, még hátra maradna bebizonyítaniok, hogy itt, speciell az úrvacsorában miért jelentik ezt?

Next

/
Thumbnails
Contents