Gondolat, 1888 (9. évfolyam, 13-18. szám - 10. évfolyam, 1-5. szám)

1888-02-01 / 14. szám

134

könyv. Hátrány az, ha a tankönyvek rengeteg halmaz anyagot karolnak fel. Nagy baj az annál is inkább, mivel a tárgyak mennyisége olyan, hogy egyből csak nagyon keveset vehetünk, ha mindegyikből akarunk valamit. A vaskos tankönyvnek hibája az, hogy az egészet — időszűke miatt — át nem lehet venni, vagy ha mégis vesszük át úgy ez oly futólag és oly felületesen fog történni, hogy a tanítványnak se világos átnézete, de általában semmi haszna se lesz a tárgyból. „Lassan haladj, tovább érsz“ azt mondhatjuk itt is. Kis leczkéket, de alaposan, kedvvel, örömmel tanúi a gyermek és ezen kis leczkék is jó csomóra szaporodnak fel, ha megszakítás nélkül vesszük. Ellenben ha 2—3 levelet kap fel, azt nem győzi a tanuló, vagy ideje sincs hozzá és ez elkedvetleníti oly annyira, hogy lanyha — sőt lustává lesz. Van példa rá, hogy tanulók az algymnásiumban kisebb leczkék mellett jelesrendüek, értelmesek, szorgalmasak voltak ; a felsőbb osztályokban azonban az anyagot le nem győzhették, — felületesekké, közönyösökké, gyengékké lettek.

Az úgynevezett curio rendszer behozatala az alsóbb osztályokban, mely szerint egy jobb tanuló egy v. két gyengébb tanulótól kérdezi ki a leczkéket óra előtt, nem egészen helyeselhető azért, mert az illető kikérdező több esetben nem eléggé lelkiismeretes, de meg is vesztegetik, vagy pedig ellenségeket szerez, ha szigorú: ez mind nem emeli se az illetők nevelését, se előmenetelét, de nagy mértékben csökkenti azt. A kikérdezés pedig még egy kis időtől is fosztja meg a tanulókat, mely alatt még átolvashattak volna leczkéiket. De ezzel szemben megint áll az, hogy ilyen kikérdezés által akadályozva vannak rendetlenkedhetni, lármázni, port csinálni, mi megint egészségüknek, de a tanár előtti rennommejoknak is árthatna.

Hogy pedig egy feljebb ülő tanulót egy gyengébb „kiprovokálja“, versenyre hívja fel a leczke jól tudásában és ha jobban tudja, vele helyet cserél — az már általában nem helyeselhető. Mert felizgatja a kedélyeket és rósz vért szül az egyesek közt. Kár ilyen kényszert gyakorolni a buzdítás végett!

Nagy súlyt fektetnek most az írásbeli munkákra és ez helyén van, mert egy önálló munkából jobban lehet az illető tanulót megítélni mint akár hány leczkéből. Az önálló Írásbeliek készítésének kezdete nincs bizonyos időhöz kötve. Egy kis tapintatossággal nagyon korán lehet megkezdeni. Tudom, hogy mi már a 4-ik elemi osztályban dolgoztunk önálló munkákat és hátrányát sohse tapasztaltam. De előnyét most is érzem. Általában túlságba mennek azon nézetekkel, hogy ez vagy amaz dolog csak eme vagy ama kor feladata. Tanultunk mi már az 5-ik elemiben erkölcstant és nehéz bibliai idézeteket,