Gondolat, 1888 (9. évfolyam, 13-18. szám - 10. évfolyam, 1-5. szám)

1888-02-01 / 14. szám

130 s vallásunk szellemében s a két egyház közös óhajához képest békés, minden ellenállás és erőszak nélküli eszközlését előkészíteni. Felolvasásom czélja az volt, hogy Önöknek, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! az újabb uniók törekvésekről legalább némi képet nyújtsak ; ha e törekvésem sikerült, úgy eléggé meg vagyok jutalmazva s örömmel mondok köszönetét Önöknek szíves figyelmük­ért és türelmükért, melylyel felolvasásomat kisérni szívesek voltak. A vallás és erkölcs viszonya. Irta : G e d u 1 y Henrik. (Folytatás). II. Amaterialismus. Bármennyire is igyekezzék az újabbkori philosophia materialis- tikus iránya megtagadni a közösséget a régivel, sajátkép mégsem egyéb az, mint az ókori hylozoismus utánzata, de mégis kissé szel­lemtelenebb formában. ,,'Yb] íőr/“ ez egyaránt volt alapelve Thaies­nek, ki a létprincipiumot, az anyagnak mintegy szurrogátumában, az iszapos vízben, a létczélt az ettől való áthattatásban, a létvéget az abban való megsemmisülésben, s a létirányt a megsemmisülés után bekövetkező létrejövés s ismét megsemmisülésben, th. formális anyagi körmozgásban, Anaximesnek, Anaximandrosnak stb., kik a levegőben, a hideg s meleg ellentétében, s egyéb alakulataiban az anyagnak találták fel a lételvet, — s ugyanez az elve az újabbkori mater, philosophiának, gondolkodásmódnak is, — mely mint ilyen, természetszerűleg ellenkezik a keresztyénség alapelvével. Amott, — mint a név is elárulja, az anyag, — emitt a végtelen szellemtől való függés viszony élénk tudata következtében a szellem az uralkodó alapelv — s ebből folyólag amott az anyag, emitt a szellem szerint való járás az elv követelte életirány, vagyis amott az embernek, — ki amaz anyagban, anyagból él és táplálkozik s kinek életczélja is az ember erőinek oly fokra emelése, hogy, hol kell, leggyőzedelmeseb­ben küzdjön az anyag elérése felé való törekvése elé gördült aka­dályokkal, s hol ezeket legyőzte, önmagához viszonyítva legezél- szerűbben használja fel az anyagot, — sajátkép az anyagban meg­indult, az anyaggal tökéletesített, s az anyag felé való fejlődésében álló körmozgásában a végtelen anyag imádása jutott osztály részéül, mint életfeladat, — emitt a központi elv és életnézet, hogy minden, tehát az ember is, csak annyiban bír értékkel, a mennyiben nemcsak r-TTT TTTTTTTTTTTT T TTTTTTTTtTTTTT PHILOSOPHIA.

Next

/
Thumbnails
Contents