Gondolat, 1888 (9. évfolyam, 13-18. szám - 10. évfolyam, 1-5. szám)
1888-01-01 / 13. szám
E nyilatkozatot az ág. hitv. ev. egyház egyet, gyűlése is magáévá tette s a kiküldött bizottságot ily értelemben való eljárásra felhatalmazta*). Hogy pedig a két egyház közlönynyel is bírjon, melyben az unióra vonatkozó eszmék s nézetek tárgyaltathassanak, ugyanezen egyet, gyűlés elhatározta, hogy „Prot. egyházi és iskolai Lap“ czím alatt lapot ád ki, melynek szerkesztését Székács József, Török Pál és Taubner K. vállalták magukra, s a 4000 frtnyi cautiót maga gr. Zay fizette le. Ugyancsak az unió érdekében indítványozta a dunamelléki ref. egyházkerület, hogy Pesten a két prot. egyház egyesült erejével prot. főiskola létesítessék, mely indítványt a nevezett egyet, gyűlés osztatlan tetszéssel elvben elfogadta, a többire nézve megbízta az unió tárgyában kiküldött bizottságot, hogy a ref. testvérekkel megbeszélve a dolgot, a jövő gyűlésre javaslatot adjon be, mikép lehetne azt legkönnyebben létesíteni. Az egyet, gyűlés e határozatai roppant mozgalmakat idéztek elő az országban. — Az unióról beszéltek mindenütt, mellette vagy ellene, — a kerületi, esperességi s egyes egyházi gyűléseken, szóval és Írásban vitatták meg a kérdést — számos röpirat jelent meg, mely e kérdéssel foglalkozik. — Legyen szabad ez utóbbiak közül megemlítenem Simko Vilmos pozsonyi lelkész-tanár s egyet, unióbizottsági tag müvét: „Egyházi unió, azaz értekezés a magyar- országi protestánsok vallási egyesüléséről.“ — Ez iratban rövid „Előszó“ után következik a „Bevezetés“, melyben a szerző az unió eszméjét örömmel üdvözli s azt a fenálló viszonyok közt lehetségesnek tartja. — Aztán 5 szakaszra osztva művét az első négyben vizsgálja a két prot. egyház múltját, a meghasonlást s a régibb unió- kisérleteket; az 5-ikben pedig az egyesülés lehetséges, hasznos és szükségszerű voltát bizonyítja. — Lehetséges szerinte az egyesülés, mert a két egyház közti külömbség már megszűnt. Kiterjed ugyanis a külömbség: 1) az Urvacsorai tanra, 2) az előrendelés tanára és 3) a külső szertartásokra. — Az Úrvacsorára nézve megjegyzi, hogy a magyar reformátusok Cálvin nézetéhez ragaszkodnak, ki szerint a kenyérben és borban igazán a Krisztus teste és vére nyújtátik**) s elvetik azok nézetét, kik azt tanítják, hogy az Űrvacsora csak üres jel, mely által a távollevő Krisztusnak csak emléke újíttatik meg***), *) Lásd Haan i. m. 65. 1. **) Dico in coenae mysterio per symbola panis et vilii Christum vere nobi" exhiberi, adeoque corpus et sanguinem eius stb. Calvini justit. IY. C. 17. §.11. ***) Augusti Corp. Libr. Symb. Conf. Csengerina 246 1.: Kejicimus eorum delirium, qui Coénam Domini vacuum signum veluti Christi absentis tantum memóriám his signis recoli docent.
