Gondolat, 1888 (9. évfolyam, 13-18. szám - 10. évfolyam, 1-5. szám)

1888-12-01 / 5. szám

102

Hazát szeretni lángolón, —

Istent imádni — tettekkel —

Miként lehet; im példa ti Szeretet teljes éltekkel.

Méltó jutalmat tettetek Halandó kézből nem vehet;

Egy csak, ki ily jutalmat ad :

Az ég ura, más nem lehet!

Isten, kegyelmes jó atyánk,

Óh halld meg kérjük, hő imánk:

„Minden szivet hódítson meg,

A szent Eszme, a szeretet!“

Dedinszky János.

BELÉLETÜHK.

— A soproni theologia önképzőköre deczember 2-án ünnepelte fennállásának 30 éves jubileumát. Az ünnepély díszgyűlés alakjában tartatott. Jelen voltak: a soproni lelkészi kar, nevezetesen Nt. Brunner Nt. Stiegler és Nt. Zábrák lelkész urak; a theologiai tanári kar, nevezetesen Nt. Müllner Mátyás igazgató úr, Nt. Poszvék Sándor dékán-tanár úr, Nt. Gombócz Miklós és Nt.Bancsó Antal tanár urak, végre a pozsonyi theol. akadémia iíjuságának ez ünnepre kiküldött képviselői Morhács Márton és Schneider Victor. Ezen valóban családias ünnepély méltó volt ama magasztos eszméhez, melynek szolgálatában a soproni theol. önképzőkör áll. A theol. énekkar bevezette az ünnepélyt Izák Pál theol. szakavatott vezetése mellett egy gyönyörű chorállal; Karsay theol. mélyen átérzett imában kérte az Úr áldását a körre és tagjaira. Balogh István (büki) theol. úgy tárgya mint előadása tekintetében tökéletes emlékbeszédet mondott, és átadta Nt. Poszvék Sándor dékán-tanár úrnak (ki tiz év óta elnököl a kör gyűlésein) az ifjúság osztatlan gyermeki szeretetének jeléül a kör tagjainak összképét, a dékán arczképe köré csoportosítva. Ez után Vojtkó Pál theol., ki olvasóink előtt már több év óta ismeretes, ez ünnepre írt sikerült ódáját adta elő. Holczhammer theol. felolvasásában előadta a kör eddigi történetét, viszontagságait, s mai állapotát; ő is, mint Balogh István emlékbeszédében, a győzelmet s az aratott sikereket különösen Poszvék Sándor elnök lankadatlan és áldozatkész vezetésének tulajdonította, s meleg szavakban mondott hálát a szeretett elnöknek a kör tagjai nevében. A kör elnöke ezek után mély meghatottsággal mondott köszönetét az ifjúságnak a néki szánt kitüntetésért. Kiemelte, hogy a sikert ne keressék az ő személyében, hanem ott, a