Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)
1887-09-01 / 8-9. szám
4 A mi a munka menetét illeti, úgy az a következő: Mindenekelőtt egész röviden megadjuk a három levél isagogikáját, azután közöljük tartalmát, rátérünk a tárgyunkra vonatkozó helyek magyarázatára s végűi eredményképen megállapítjuk az akkori egyházszervezetet általános vonásaiban. I. A levelek bevezetése. A levelek, mint már említettem, a „pásztorlevelek“ közös nevével jelöltetnek, és az újszövetségi kánonban mind a három Pál apostol neve alatt, mint az ő szerzeménye szerepel. S ezzel, ha a levelek hitelességét többen meg nem támadták volna, a szerző kérdése tisztázva lenne. Ámde ezt Baur, de Wette és mások 4 pontba egybefoglalt okok alapján kétségbe vonták. Az okok ezek: 1. Az e levelekben említett eretnekségek Pál apostol koránál későbbiek. 2. Az egyházi alkotmány, mely e levelekben elénk tárul, szintén későbbi időkre utal. 3. Történelmileg is valószínűtlen, hogy e leveleket Pál írta volna, mert oly körülmények között írattak, melyek Pál apostol életébe bele nem illeszthetők. 4. Exegetice, akár a szólásformákat, akár a gondolatmenetet, akár a vallási álláspontot stb. vegyük, szintén valószínűtlen, hogy e leveleket Pál írta volna. Ha csak a Timotheus- hoz írott 2-ik levélről volna szó, úgy nem is bocsátkoznám ez okok czáfolatába, mert arra ugyan rá nem illenek, s mivel azt még azok közűi is, kik a pásztorlevelek eredetiségét elvetik, sokan elfogadják; azért előre is kimondom, hogy a középső levél minden kétségen fölül Pál-é, a mit elég a meleg közvetlenséggel és a minden tekintetben Pálias színezettel bizonyítani. Az első és utolsó levélre nézve azonban első pillanatra úgy látszik, mintha a nevezett okok csakugyan ellenök szólnának, azért tehát kénytelen vagyok reájok egyetmást megjegyezni. Azon állítás, hogy e levelek a későbbi eretnekségekre, jelesen a 2-dik C-adbeli gnosticismusra vonatkoznak, be nem bizonyítható. Az oly szavak használata (pl. aiosGig v. /.ívfróg), melyek kiváló- lag a gnosticismus idején szerepeltek, még nem bizonyít, mert azon szavakat nem a gnosticismus korában alkották, s így előbb is használtathattak. Az, hogy az eretnekségek nem az apostol személye, hanem a tan ellen irányúinak, s így már bizonyos orthodox és heterodox ellentét mutatkozik, mit sem bizonyít a 2-dik C-ad mellett, mert hisz a galátiai levél eretnekei sem csupán az apostol személyét támadták meg, hanem a tant is, hirdetvén más evangeliomot (Gal. I. 6.—7.) Heterodo^iáról pedig szó sincs, mert hisz nem ellenkező dolgot tanítottak, hanem ugyanazt, csakhogy nem úgy. Azon ellenvetés, hogy a levelekből feltárúló egyházszervezet későbbi időre utal, már formai-
