Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)

1887-07-01 / 6-7. szám

gyakorolt s azt nagy mértékben fejlesztő határára, a dolog mélyébe való behatolás nélkül hajlandók kimondani ridegen s egy szóval, hogy ajellem — az ember javát előmozdító jó szokás. S e ridegen oda állított tétel, bár mennyire is visszatetsző előttünk, s talán ép azért, mert ridegen van oda állítva, mégsem nélkülöz minden bizonyítási alapot vagy legalább olyat nem, hogy vallóinak meglehetős nagy száma miatt ne volnánk kénytelenek ha csak felemlíteni is. Az e nézetet vallók körülbelül igy okoskodnak:*) A példa beszéd szerint is — úgymond — „az ember egy kötcg szokásból áll, s azt is tudjak, hogy a szokás második természetünkké válhatik. így természetünkké lehet a jó szokás is, melynek minél gyakortabbi használata egyenlő minél tökéletesebb, szilárdabb jellemmel. Metasta- sio pedig oly nagy súlyt fektetett a gondolatok és tettek gyakori ismétlésére, hogy ezen nézetét merte nyilvánítani: „az emberben minden szokás; szokás még az erény is. A ki rászoktatja magát az erényre, utoljára jóval könnyebben cselekszik jót, mintsem rosszát.“

E nézettel szemben, melyet itt inkább csak jelezni, nem pedig bővebben birálni akarunk, legyen szabad csak annyit megjegyeznünk, hogy a jó szokások lelkiismeretes fejlesztése valóban nagy mértékben hozzájárulhat a jellem szilárdításához; de ne feledjük, hogy .csak szilárdításához, nem pedig alkotásához, alakulásához, szóval bennső lényegéhez, mert mint alantabb látni fogjuk,’ a jellem nélkülözhetlen kelléke az Individualismus, melynek szilárdításához közrehathat ugyan a jó szokás is, de azt legkevésbé sem assimilálhatja, ha a jellem igazán jellem s nem csupán csak copia akar maradni.

Említett nézeten kivül már sokkal tetszetősebbnek látszik ama másik nézet, mely szerint a jellem lényege az i gazl e 1 k iis égbe n, s szív jós ágban állana, vagy egy más, ehez hasonló meghatározás szerint:* ) „szóban és tettben nyilatkozó feddhetlenség alkotja a jellem gerinczszerkezetét, kiágazása pedig az igazelmüséghez való tánto- ríthatlan ragaszkodás.“

E felsorolt tulajdonok valóban hozzá is tartoznak a jellem lényegéhez, de csakis egyes tulajdonai a jellem lényegének s fogalmának,' nem pedig annak kimerítő meghatározásai. Mert, hogy csak egyet említsünk, hol van pl. a bátor, erőteljes, hardZrakész ember jellemének ismertetőjele, mely bizonnyal nem csupán az igaz elmíí- ségben, feddhetlenségben és szívjóságban fog állani; s említsük-e ama

•) 1 Smiles „Önsegély“ II. kötőt pag. 226—*$28.

* **) Smiles „Önsegély H. kötet pag. 22.'!.