Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)

1887-07-01 / 6-7. szám

136

óta s e mellett III. Gyula pápa által a „coll. germanicum“ is 1552. óta Rómában; utóbbi különösen a németek számára, — a római egyház védelmére Németországban. Tág tér nyílott a jezsuitáknak a tudomány mezején magokat kiképezni s ők fel is használták az alkalmat; sőt tovább menve azt a magok gondolkodása, felfogása szerint át is idomították, a régieket lerombolták s újat állítottak helyére s így el is mondhatták magokról, hogy a keresztény világnak egy más, új formát adtak!

A ki az egyházat a maga hierarchikus szervezetében bevégzett egésznek, absolute isteninek tartja, — mit a katholicisraus a maga princípiumában magával hoz, — az az erkölcsit is föltételesnek, relativ becsűnek fogja tartani. Mert az erkölcsi érdekek kell, hogy háttérbe szoruljanak, — akár annak megtagadása által is — ha az absolut isteni egyház czéljait akarja elérni. A jezsuiták ezt nyíltan vallották s ez okból vett erkölcstanuk is oly különös és ferde fordulatot, hogy a józanon gondolkodó keresztény megvetéssel kénytelen attól elfordulni. Az erkölcsiségnek igaz voltából való kivetköztetésével találkozunk itt s rendszerék nem volt egyéb, mint magának az erkölcsiségnek aláásása s rombadöntése. „Eine grössere Verkehrung und Untergrabung aller moralischen Begriffe kann es nicht geben, als in der Moral der Jesuiten, die in der That nichts anderes ist, als die völlige Aufhebung aller Moral“ Baur „Kirchengeschichte“. A jezsuiták lerontották a bűn komolyságát, mely a nélkül is igen enyhén fogatik fel a katholicismusban, nélkülözvén a komoly bűntudatot, mely a protestantismusban oly egyetlen, s felállított tanuk szerint semmit könnyebben nem vehet magára az ember, mint a bűnt s az, hogy az illető bűneinek súlyát, tartozását érzi, nem egyéb téveteg önámításnál. Ezért hajlottak ők kész örömest azon dogmatikai felfogáshoz, mely az eredendő bűnnek maradékát is kitörülni igyekszik s ez okból aztán lényeges szükségképeniségét a megváltó kegyelemnek is kétségessé tették: „dass sie im Grunde den Menschen schon ganz wie er von Natur ist, für das hielten, was er in sittlicher Beziehung sein soll“ Baur.

Érdekes kérdés az, hogy mi okozta mégis azt, hogy e rend iránya az erkölcstanban ilyen fordulatot nyert, midőn pedig eredeti czélja volt a vallás és egyház érdekeinek szolgálni? Nem egyéb volt ez, mint az egyetemes erkölcsinek megtagadása, az egyetemes erkölcsi követelmények és eszméknek analyzálása dialektikai úton; az egyetemes erkölcsi elvek és egyéni kérdések, esetek dialektikai kiegyenlítése. Ez által esetről-esetre akarták meghatározni az erkölcsi cselekedeteket s így miután múlandó, esetleges paragrafusokat állítottak