Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)

1887-07-01 / 6-7. szám

132 való vágyat bennünk felkeltetted, a ki felkelésre serkentettél, s a haladásban kegyelmeddel támogattál! Oh maradjon a Te kegyelmed hozzánk változatlan, Urunk Istenünk; világítsd be utunkat Igédnek szövétnekével, mert szemeink gyöngék, s a czélt könnyen elveszítik; gyámolits minket járásunkban továbbra is, mert lépteink még ingadozók! Ha Ter vagy velünk, nem félünk az elbukástól, mert a kiket az Űr vezet, eljutnak a czélhoz biztosan! o Fogadjátok Ti is őszinte hálánkat, kegyes pártfogóink, a nemes támogatásért, mely nélkül minden nemes igyekezet hiába való maradt volna! És e köszönetét nem csupán az anyagi segítségért mondjuk, hanem azon szeretetteljes buzdításokért és üdvkivánatokért is, melyeket minden oldalról vettünk, s a me­lyek nagy mértékben növelték erőnket. Tartsatok meg jóindu­latotokban ezután is, hisz nem nekünk teszitek, a mit tesztek, hanem Annak dicsőségére, a kinek anyaszentegyházát szolgál­játok magatok is! De hálánk nem volna teljes, ha Rólatok megfeledkeznénk, három testvérintézet Ifjúsága! Igaz köszönetét érdemelnek fo­gékony szíveitek azon lelkesedésért, mellyel a közös munkál­kodás tüzét lángra lobbanni engedtétek s folyton éltettétek! Lobogjon e láng sziveitekben továbbra is, egyrészt, hogy örökül maradjon utódaitokra, másrészt, hogy elkísérjen az élet viha­raiba, s hevítsen annak fagyos szelei közt! Addig, a mig e láng fennen lobog, a terjedő jesuitismus, álliberalismus, álhu- manismus és materialismus daczára sem féltjük magyar pro­testáns egyházunkat, és ha a pokol minden szörnyei támad­nának is ellene, mert a kik egyek a Jézus-Krisztusban, azokon a pokol kapui sem vehetnek diadalmat! * * Azt, a minek örülünk, szeretjük. S attól, a mit szeretünk, megválni, fáj. De a fájdalom, mit a válás pillanata szivünkben ébreszt, elhalványul az öröm és remény mellett, mit lapunk életéhez és jövőjéhez fűzünk. Ép azért őszinte szívvel mond­juk: Isten veled, kis lapunk, növekedjél és gyarapodjál, szol­gáld híven a Krisztus evangeliomát és a magad hatáskörén belül hass, alkoss és gyarapjts az ifjúság életében! Isten velünk! A „Gondolat“ tisztviselői kara nevében: A felelős szerkesztő.

Next

/
Thumbnails
Contents