Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)
1887-04-01 / 4. szám
nak száma 41, vagyis az összes hallgatóság. — Jár a körnek saját költségen 17, ingyen 6 = 23 lap, és pedig: „Evang. Egyház és Iskola“, „Prot. egyh. és isk. lap“, „Prot. pap.“, „K»*r. magvető“, „Budapesti szemle“, „Philosophiai szemle**, „Századok“, „Schweiz. Reformblütter“, „Nach der Schicht“ (megszűnt), „Gondolat“ (2 péld.), „Törekvés“, „Sárosp. ifj. lapok.“, „Paedarogium", Cirkevftik", „Vasárnapi Újság“, „Borsszem Jankó“, „Egyetértés“, „Budapesti Hírlap“ (2 példány), „Pozsonyvidéki Lapok“, „Westung. Grenzbote“, „PressburgerZeitung“, „Pres9burger Revue“, „Wlast a swet". — A kör eddigi bevétel-kiadási mérlege 100 frt. tőkéje 23 frt. 37 kr. — A behajtandó régi és újabb tartozások összege 162 frt. 25 kr. A mi a kör munkakörét illeti, a lapok olvasásán kivűl a kör intézi az ifjúság szoros értelemben vett beliigyeit: rendezi a felolvasó estélyeket, ünnepélyeket. A kör az, mely pozsonyi részről a »Gon do lat“ tulajdonosa, s részéről Sax Frigyes,‘mint felelős, Holéczy Zsigmónd mint társ- szerkesztő, Schäfer Lajos mint kiadó, Horváth János mint pénztáros és Rísz János mint ellenőr vannak a lap vezetésével megbízva. — Végül még a kör gondozása alatt van a theologia egy árvája, az 1882. óta szünetelő „Magyar önképző kör“ könyvtára, mely 4 szekrényben 1286 kötetet és füzetet, és 151 db. iratot tartalmaz. Jelenleg a kör kezeli e könyvtárat, s tagjainak havi 10 kr. olvasási díjért használatra át is engedi. — Hálából a használatért e díjon kívül a kör gyűjtés által befolyt 10 frt. 90 kr. árú 4 kötettel‘gyarapította e könyvtárat. — A használati Híjak összegét a kör e könyvtár egyes műveinek beköttetésére fordítja. — Magának az olvasókörnek van ezenkívül mintegy 150 kötetből, nagyrészt bekötött folyóiratokból álló külön könyvtára. — Megjelent a soproni „Törekvés“ 4-ik száma. — A lap élén Beöthy Ödönnek lelkesülni tudó szívből, jeles toliból folyó élet-, s mondhatjuk jellemrajza van. Alakját a mű plasztikusan kidomborítja. E czikk a lap legkiemelkedőbb pontja. (Szerzője?)*) Egyébiránt kitűnő Vojtkó Pál karczolata a „Nevessünk“-ben, úgy látszik ez az ő genreje„ s e nemben szerző sokat Ígérő tehetség. Az egész karezolat oly természetes, oly kedves, hogy valóban elbájol. Befejezést ért Pálmai L. „Egymásra leltek“ cziraű novellája. Szerzője nincs tehetség és igyekezet nélkül, de nagyon is az idealismus világában jár. Katasztrófái nincsenek lélektanilag megokolva, s a* nagy fordulatok —r milyen a vége is, erőltetve vannak. VarsághZ. rajza majdnem szentimentális. Nyelvezetének még csiszolódni kell, legalább ehhez a műfajhoz nem (}lég sima. *) Minek a gyertyát véka ah’i rejteni? Szer k.