Gondolat, 1881-1882 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1881-09-01 / 1-2. szám

THEOLOGIAI S PHILOSOPHIAI FOLYÓIRAT. Midőn önképzőkört munkálkodásunk zsengéivel kegyes pártfogóink előtt ez évbei?\jra megjelenünk : legyen szalmd nehány szóval jelezni az alapot, melyen állnni, a czélt és irányt, melyben haladni iparkodunk. Mindenek előtt nagyon kérjük t. olvasóinkat, no vegyék o zsengéket olybá, mintha mi "zokkal irodalmi téren magunk számára szerepet akarnánk igénylcni. Jól tudjuk, hogy mi arra még igen ifjak vagyunk ; s hogy az a szellemi tóke, mellyel rendelkezünk sokkal parányibb, sem­hogy azt mások számára is már kamatoztathatnék. A munka, mely o zsengéket létre hozta, nem ki, — de annálinkább bennható akar lenni, azt czélozó, hogy mindegyikünk egy kis oltárt építsen önmagában egy­háza és a tudomány számára s a neki adatott talentummal el nem múló kin­cset szerezzen.— Minden más szándék és szellem mellett e vállalat, inely- lyel íme kegyes színetek elé lépünk, nem nemes önbizalomnak, hanem nyegle clbizottságnak lenne tanúja, s buzdítás helyett megrovást, pár­tolás helyett gáncsot érdemelne. Nem hiú tetszelgés, hanem a szeretet az, a mi c lapoknak életet adott s ad, s mely bennünket ösztönöz és bátorít, hogy bármily zsenge is azok tartalma, velük elétek lépni legyen bátorságunk. Szeretet és hála irántatok, szeretet a tudomány s egyházunk iránt, — s az önművelésre egyesült barátok egymás iránti szeretető. — Tudjuk, hogy számos ba­rátja s nemes pártfogója van intézetünknek hazánk minden vidékén, kik közelebb körünk életét is éber figyelemmel kisérik. E figyelem mél­tán megilleti azon intézetet, melyben hazai evangclicus egyházunk ige- hirdetöinek legalább is egy jó része képeztetik ; azok, kika legideálisabb életpályára léptek, hogy hirdessék az életnek és igazságnak igéit; kik a humanismus és tudomány leendő hordozóivá szentelték magukat. Mi immár ez intézet növendékei közül, kik kölcsönös önképzésre egyesül­tünk, azt hisszük, nektek kedves dolgot cselekszünk midőn e lapok Szerkesztő: VuUánuzky Iti-ta. VII. évfolyam. &>3oomj, iS3i. &&cpfcmC>et-£lfito(vr. •*- I. és 2. szám. JIXtOR : Semhogy immár elértem volna a e»él(, ara«; hogy immár tükelele» Tolnék, hanem lűrrhurm Bl alán, aminek okiért is mj^Mt-lutlam a Kritrtua Já- ioal ól. lilip^l. I*. T. olvasóinkhoz. 1

Next

/
Thumbnails
Contents