Sántha Károly: Buzgóság könyve. 2. kiadás. Budapest 1912.
5. Reggeli imák
70 Reggeli imák Mondd énnekem, óh mondd, Atyám, e szót: ne sírj! Mondd énnekem, óh mondd, Atyám, e szót: ne félj! Mondd énnekem, óh mondd, Atyám, e szót: bízzál! Hallom az égből jövő titkos súgást: én gyermekem vagy te s Benned, Atyám, erős vagyok s megvigasztalódom. Hallom, érzem szent vallásom tanítását: keskeny út és szoros kapu, mely viszen az üdvösségre. Óh érzem, óh tapasztalom, hogy aki könnyeivel nem sózta kenyerét, nem ismer az még, Istenem, Tégedet. Én ismerlek, én imádlak s el nem hagylak soha, soha! Óh ne hagyj el Te engemet, ha minden elhagyna is engem e világon. Csak ama jobb világnak örökségét add meg nékem, ha e világon semmim nem volna is! Csak hitemet neveljed a teher alatt s bármily terhet örömmel viselek!
/
