Schulek Tibor – Sulyok Imre: Régi magyar istenes énekek (Győr, 1945)

Énekek szöveggel és nótával - Krisztus dicsérete és segítségül hívása

141 MI KEGYELMES HADNAGYUNK szent nevedet. Ne szenvedd el, kérünk Uram, tégedet. 4. Reád hagyjuk minden mi dolgainkat, Hisszük, hogy jól látod nyavalyáinkat, Ne hagyd elmerülni kicsiny hajódat, Parancsolj és csendesítsd a habokat. 5. Ébredj fel Uram, mert majd elmerülünk, Veszedelmes habokban elsüllyedünk. Szükségünkben tehozzád esedezünk: Jézus Krisztus, hallgass meg, téged kérünk. 6. Kérünk, Uram, maradj meg szállásunkon, Járj mivelünk, népeiddel, egy úton. Látod, immár napenyészetkor vagyon, Térj mihozzánk, járj mivelünk egy úton. 7. Ne hagyj, kérünk, egyetlenegy Jézusunk, Jusson teelődbe mi imádságunk, És hallgass meg egyetlen egy szószólónk Tekints reánk, hatalmas közbejárónk. 8. Védelmezzed a te kicsiny bárkádat, Melyért halálra adád te magadat. Szent véredet érettünk kiontottad, Ne hagyd elmerülni, ha megváltottad. 9. Sőt erős kőfala légy népeidnek, Szaporítsad számokat híveidnek, Vezéreljed nyelvét hirdetőidnek, Kik nevedért gyakran bosszút szenvednek. 10. Szent az Atya, mindennek megtartója, Szent a Fiú, mindennek megváltója, Ó Szentlélek, hívek bátorítója, Szent, szent, szent a te neved, minden vallja. UZ: 457, D: 308, K:260. Először Gönczinél 1592.