Vietórisz József (ford.): Cithara sanctorum. Régi és új egyházi énekek. (Budapest, 1935)

Harmadik rész - VIII. A keresztviselésröl

386 magában: Báruk, Ebedmé­lek Szavadra menének Meg­segítni bajában; Biztonságba tetted, Éltét megmentetted, Prédára nem engedted. 5. Rád is fenekedtek, Uram, s igyekeztek Arra, hogy megejtsenek A te elleneid, Akik üldöztek itt, Hogy halálba döntsenek : Hanem te mindenütt Elkerülted ke­zük S láttad az ő szégyenük. 6. Megtörtént, hogy negy­ven Cinkos szent Pál ellen Összeesküdt, úgy pedig, Hogy semmit nem esznek, Maguk­hoz nem vesznek, Míg őt meg nem ölhetik : De az apostolnak Ártani nem tud­tak, Csúfos szégyent val­lottak. 7. Én is, Uram, téged Bi­zalommal kérlek, Könnyíts nehéz terhemen, Hogy akik énvelem így bánnak szün­telen S fondorkodnak elle­nem : Megszégyenüljenek És ne gyötörjenek Továbbra is engemet. 8. Hála és dicséret Legyen, Uram, néked Lelkem egész mélyéből, Hogy oltalmam voltál S megszabadítottál Ellenségem kezéből ; Hall­gass meg, Istenem, Uram, maradj velem, Mindörökké úgy legyen! i d. Krman Dánie l Betegségben. Dallama: Boldog az az ember. (243.) • Z okogva vergő­döm Gyötrő betegségben, Nincs vigasztalásom, Nin­csen segítségem; Nem jön könnyebbülés Az én keresz­temre, Nem hallgat már az Ür Az én kérésemre. 2. Mily jó voltál, Uram, Ezékiás iránt! Halálos be­tegség Gyötörte a királyt, S mikor a legnagyobb Fáj­dalom kínozta, Prófétád ment hozzá A te paran­csodra. 3. Ezt mondotta néki: Az Ür szavát hallod, Rendezd el házadat, Immár meg kell halnod! Ezékiás erre Arccal falhoz fordult, Könyörgött az Ürhoz S könnye is ki­csordult. 4. Im az ő kérelmét Uram, meghallgattad S életét meg­tartva Magát kiragadtad A kegyetlen asszír Királynak kezébül, S még tizenöt évet Adtál neki végül. 5. Hallgass meg engem is, Könyörgő szolgádat, Kit bű­nei miatt Földig sujt a bá­nat; Istenem, Istenem, Tü­relmesen nézzed S feledd el, hogy gyakran Megszegtem törvényed. 6. Vétkezett Péter is, Ki megbánta tettét, Zakeus, Máté is Sa lator, ki meg­tért: Bünük sokaságát Mégis eltörölted, Mikor megalázták Magukat előtted. 7. Haragodat érzem Sú­lyos keresztemben, Elfog a reszketés Testemben, lelkem­ben: Bűnbánatra hívtál Pró­fétáid által, De én nem tö­rődtem Igédnek szavával. 8. Teljesüljön rajtam A te akaratod, Csak soha ne lássak Örök kárhozatot; Idején add, Uram, A te ke-

Next

/
Thumbnails
Contents