Vietórisz József (ford.): Cithara sanctorum. Régi és új egyházi énekek. (Budapest, 1935)
Toldalék - VIII. Isten müveiről és tulajdonságairól
701 övé az akarat: Alávetem magamat. 4. Hányszor könnyebb vállra vennünk Sok bajunknak terheit, Mint magunkban elviselnünk Boldogságunk könnyeit! Ha meghalunk, Nincs több bajunk, De rang s mód nem segíthet: A sírban elhagy minket. 5. Isten mindent megad nékünk, Ami lelki gazdagság, Egészségünk, dicsőségünk Nem igazi boldogság ; Aki Istent Féb itt lent : Lelki békét szerezve Könnyű lesz a keresztje. 6. Örömünk és dicsőségünk Gyorsan tűnő pillanat; Bánatunk és szenvedésünk Erőnkön túl nem halad! Isten segít Készséggel itt, Keresztyének, vígadjunk : Az Űr a mi oltalmunk! Gellert Keresztély. Dallama: Eljött immár hozzánk a menny. (213.) 1085. G ondolj, lelkem, Jézusodra, Ki a mennyből jött érted És a te megváltásodra Bizony vérré s testté lett; lm emberré vált az Isten, Hogy téged is üdvözítsen : Köszönd meg nagy szerelmét ! 2. Gondolj, lelkem, Jézusodra, Ki magát a kereszten Érted bizony feláldozta, Hogy megváltást szerezzen; Sok szörnyű kínt elszenvedett, Hogy eltörölje vétkedet: Köszönd meg nagy szerelmét ! 3. Gondolj, lelkem, Jézusodra, Kit mély sírba zárának S bizonyos, hogy harmadnapra Halálából feltámadt; Megnyervén e szép győzelmet Halhatatlanságot szerzett: Köszönd meg nagy szerelmét ! 4. Gondolj, lelkem, Jézusodra, Ki mennyből jő ítélni. A jókra és gonoszokra Igazságot kimérni ; Vigyázz, hogy jól megálld helyed S üdvöt helyét ha megleled: Köszönd meg nagy szerelmét! 5. Szeretlek, én Üdvözítőm, Életben és halálban, Barátom és megsegítőm Éltem minden napjában; Szent vacsorád növelje meg Szeretetem és hitemet, Hogy csak neked szolgáljak ! Cs. s. Dallama: Szerelmes Jézus, vájjon mit vétettél. (76.) 1086. U,„„ k l mindennek hű gondját viseled, Bölcsen kormányzod sok teremtményedet; Szeretetednek örvendő, remélő Mind, ami élő. 2. Milyen jó minden, amit te cselekszel, Kegyelmesen bánsz az igaz hívekkel; De a gonoszak vesztét se kívánod : Hívni próbálod. 3. Szavadra minden megelevenedik, Harmattól a föld bőven nedvesedik; Szavadra érik a vetés számunkra, Táplálásunkra. 4. Szomjú földünket esővel üdíted, Bő áldásodban részesítesz minket ; Vidám
