Vietórisz József (ford.): Cithara sanctorum. Régi és új egyházi énekek. (Budapest, 1935)

Negyedik rész - VII. Temetéseik és a négy végső dologra vonatkozó énekek

653 szenvedek, Búbánatot nem ismerek Többé a nagy világon. Ó Jézus, adj oly életet, Hogy ott legyek majd teveled ! H. M. c. H. s. Más vigasztaló ének. Saját dallam. (396.) 997. Tudom ott ragyog Krisztus az égben Napnál tündöklőbb fényességében; Legyen a szívben, mely őt kívánja, Alázatos hit s szeretet vágya. 2. Kegyelmes Isten, add meg lelkünknek Benned élveznünk dicsőségünket ; Add téged látnunk s veled élhetnünk, Mert itt sokat kell érted szenvednünk. 3. Az lesz éltünknek leggyötrőbb napja, Mikor testünket lelkünk elhagyja ; Testünk elindul porrá válásra, Lelkünk a végső nagy számadásra. 4. Itt hírnév után törjük magunkat S egy perc eltörli minden javunkat; Ma aranyköntös fedi testünket, Holnap már férgek rágnak bennünket. 5. Kinek nem kedves felebarátja, Isten kegyelmes nem lesz iránta; Ma a múlandó kincsért sóvárgunk, Holnap a sír lesz halottas ágyunk. 6. Ha egy bizonyos, hogy meg kell halnunk: Mért e világot oda nem hagynunk? Mért vesztjük itt el minden értékünk', Mit senki vissza nem adhat nékünk? 7. E sok bajunkból, ha megjavulunk, Istennel könynyen kiszabadulunk; S nincs helyesebb út jobbulásunkra, Mint rágondolnunk elmúlásunkra. 8. Én a világot már nem kívánom, Boldog reményben Jézusom várom Ott, hol a vének vígan örvendnek S az angyalok szép éneket zengnek. 9. Add, Urunk, mindezt jól megérthetnünk S innen szép lassan elkészülhetnünk, Hogy ifjak, vének hozzád juthassunk S odafenn színről-színre láthassunk. 10. Lelkem, immáron örvendj vidáman, Mert nem sokáig élsz e világban; Ha itt kitartva vívod küzdelmed, Koronádat az Úrtól nyered meg. 11. Rossz világ, néked végbúcsút mondok, Állandón benned senki se boldog; Mennél tovább tart itt vándorlásunk, Annál nagyobb lesz ott számadásunk. 12. Várjad az Urat kész lelkülettel, Minden hű lélek, s mondd igaz hittel : Jöjj hamar, Jézus, végy irgalmadba Örökkévaló birodalmadba ! Dallama: Jézus Krisztus, ki megnyugtattál. (122.) 998. Keresztyének, egész lelkünkkel Most az Úrhoz emelkedjünk fel, Nézzünk dicső honunkra, Örök hajlékunkra, Mellyel a jó Isten segít meg, Krisztusban megszeretvén minket, Kik