Vietórisz József (ford.): Cithara sanctorum. Régi és új egyházi énekek. (Budapest, 1935)
Első rész - III. Karácsonyiak, Krisztus Urunk örvendetes születéséről
34» 9. Pásztorok, ím jó hírt mondunk néktek, Örömmel vegyétek : Eljött hozzánk végre Jászolban az ember Üdvössége. 10. Menjetek, a házra ráismertek, Ahol van a gyermek Rongyokba pólyázva, Jászolban a világ Csodájára. 11. Elmentek és mindjárt rátaláltak : Ott volt az anyának Gyermeke az ólban, Rongyokba pólyázva, A jászolban. 12. íme ezt az Isten cselekedte, Légy hálás érette! Mi is oda menjünk, És tiszteletére Énekeljünk : 13. Immánuel, hozzánk jöjj be, kérünk, Legdrágább vendégünk, Ki Atyádtól jöttél, Mikor e világra Megszülettél. 14. Keresztyénség, örvendj e nevednek: Krisztus született meg, Hogy emberi testben Bennünket az üdvhöz Elvezessen. 15. Lányok, ifjak, nők és férfinépek, Örömnap ez néktek : Mindnyájunk számára Jött el az Űr Jézus E világra. 16. Istennek fiai, ezt zengjétek: Halleluja néked Jézus, a Szűz Fia; Üdvözíts bennünket, Halleluja ! Saját dallam. (50.) 84. О rvendjetek^keresztyének, Örvendjetek szívetekből: Krisztus leszállt a mennyekből, Örvendezve hirdessétek. Szeret minket, nem büntet, El is jegyzett bennünket. Örömünknek nincsen vége, Térj be hozzánk, ég vendége; Jövel, jövel, veled jön el Az igazság napfénye. 2. Lásd be, lásd be, s úgy tekintsd őt: Mit tett érted e világon, Hogy feküdt a szalmaágyon A te édes Üdvözítőd, Hogy vérével lemosva, Bűneid eltapossa. Örömünknek nincsen vége, Térj be hozzánk, ég vendége; Jövel, jövel, veled jön el Az igazság napfénye. 3. Mindezt mivel viszonozzam? Megvallom és beösmérem: Te vagy az én üdvösségem, Ne engedd, hogy ingadozzam ; Fogadd be hű fiadat, Hogy enyémnek valljalak. Örömünknek nincsen vége, Térj be hozzánk, ég vendége; Jövel, jövel, veled jön el Az igazság napfénye. 4. Jézus, a te tagjaidat Részesítsed kegyelmedben : Óhajunknál teljesebben Gondozd atyafiaidat. Adj a keresztyénségnek Békés, áldott jó évet. Örömünknek nincsen vége, Térj be hozzánk, ég vendége; Jövel, jövel, veled jön el Az igazság napfénye ! H(.eymann M. Keresztély. Sztránszky Dániel. Az egyház szorongattatásának idején. Dallama: Álomból kelünk, új napra virradánk. (289.) 85. S zep piros rozsa, Krisztusnak egyháza, Beburkolózva Krisztus palástjába: Míg szép piros vagy, A sátán békén hagy, Krisztusban maradj!