Vietórisz József (ford.): Cithara sanctorum. Régi és új egyházi énekek. (Budapest, 1935)
Harmadik rész - I. Az Isten Igéjéről s annak lényegéről a kátéban
361 lása, Szívem dobbanása Hála legyen s tisztelet, Hogy téged Istenem, Oltalmam, mindenem, Soha meg ne sértsenek ! Dallama: Az egyházat megismerni. (194.) 396. /Az örök újszövetséget Ha szívesen veszitek S a sátánt, az ellenséget Bátran visszavetitek : Krisztus és szent Igéje Legyen a ti kősziklátok, S lelketeknek üdvére Mindörökre bizton álltok. 2. Mert ő maga az egyetlen, Ki sohase tévedhet, És Mesterünk mindenekben ; Öt érté az egeknek Ura, szólván ekképen: ím ez az én kedves Fiam, Ebben van a tetszésem, Hallgassátok mindannyian. 3. Vajha az Űr szózatára Fülünk mindig hallgatna : Számunkra is bizonyára Ezer áldás fakadna, Hogyha más nem hatna ránk, Mint az, amit Jézus tanít, S hitből végrehajtanánk Igéjének parancsait. 4. Hozzánk való szent beszédét Lelkünk merre keresse? Hol találjuk szent Igéjét Tévedésbe nem esve? Tanítása lényegét Nagy hasznára mindnyájunknak Szolgái feljegyezék: Nekik adjuk át magunkat! 5. Szent könyvének igazsága A mi vezérfonalunk, Kegyelméből boldogságra S üdvösségre juthatunk ; A tévelygőt javítja, A homályt megvilágítja, A bűnöst ellágyítja, A bánkódót felvidítja. 6. Vezérünknek elégséges A hit s remény útjára: Helyes, biztos, nem kétséges, Tévedésünk kizárja ; Ha őszintén forgatjuk S rajta hittel elmélkedünk : Az Ür Lelkét megkapjuk, Nem hiába esedezünk. 7. Aki Igém tanítását, Amint Krisztus hirdeti, Megtartja: az bölcs, és házát Kősziklára építi. Tombolhat a vihar itt, Szörnyű árvíz támadhatja: E vár erős falait Semmi meg nem ingathatja. 8. De az, aki meg nem tartja Beszédemet s megveti: Hajlékát az ilyen balga Csak homokra építi. Ha rátörnek a szelek És áradat fenyegeti: Összedől az épület S gazdáját is eltemeti. f 9. Isten! Evangéliumunk, Mely lelkünknek kincstára : Szent alapul add a magunk S utódaink számára ! Tévutakon ne járjunk, Hamis tanok megcsalhatnak: Készörömest szolgáljunk Neked s szabad egyházadnak! Tranovszky György. Saját dallam. (189.) 397. Isten, könyörülj mirajtunk, Hogy kegyedből gazdag áldást kapjunk; A te örök fényességed Oszlasson el minden sötétséget. Krisztus, bocsásd meg bű-