H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

Függelék

szont az ének szóval való Istent ditsóités-is két nemű; Avagy mesterséges eszközökkel, avagy penig tsak természet szerént valóval lévő. Az ének szóval való ditséretbéli mesterséges eszközök, az orgonák, regálok, kornéták, hegedűk, lantok, cimbalmok, trombiták, és több afféle kintornák.

51

6 Az természet szerént való éneklői eszköz penig a szó, avagy az száj, az nyelv, az pofák, és ajakak, hogy az tűdót, torkot, és gégét ne említsem. Az honnan amaz Instrumentalis Musicanak imez penig Vocalisnak hivattatik. Mindeniket eredetek és templumbéli ususok

5]

1 felöl terjedek immár valamenyire killyebb tzélom szerént az beszédben. Az Instrumentalis Musicanak, az az, vigasságra indító mesterséges szerszámoknak elsó eredeteket, és találtatásokot szorgalmatoson nyomózzák és visgallyák a' mindennek végére menni akaró agyaskodó emberek, és azt ki egyre s-ki másra viszi kózzűlők. Mert ki az Orphasust, ki az Linust, ki az Amphiont, ki az Apollót, s-ki penig az Pant akarja azoknak külömb, kűlómb nemeiknek találójokká tenni, az kiknek ószve békeltettetésekben, vagy meg hartzoltattatásokban 1

8 én itt nem munkálkodom. Amaz szent Cosmographus*

V

) az Moyses Propheta el igazittya kőztök az dolgot, mert az az orgonának, és az hegedűnek elsó találtattatását az Jubalnak tulajdonittya, Gen. 4. 21. Az orgonán értvén minden fuvos és tómlós sípokat, az minemű a' Magyaroknak elsó Musicapk,

52

0 az bordó sip, avagy duda-is, mellyhez, osztán űdó folytában egy-is talála, s-más-is valamit. Polidorus Vergilius Lib. 1. de invent. rerum cap. 14.

52

1 ugy okoskodik felöle, hogy az musicai mesterséget az természet adta légyen ajándékon az embereknek, mellyet egy néhány jelekből és hasznokból akar hitelesse tenni. Elsóbenis penig ebből, hogy az ember mindjárt világra való születése után, kezeinek lábainak egyenesen való neveltetésekért, az bóltsóben való le kótőztetését neheztelvén, és azon való békételenkedésból siránkozván, rugodozván, kapálózván, az Dajkának ének szóval való rengetésével kérlelödik meg, és tzenderedik el.

52

2 Továbbá azt ebből képzi, hogy az uti járás, avagy akar mi dolog tételbéli munkának fáradságát-is meg enyhíti, ha tellyességgel el nem űzi-is, tsak valami paraszti dudolás, danolás, és sűvóltés-is, mentől inkább tehát az mesterséges musikai zengedezés? Hogy ne említsek némelly oktalan barmokot, az mellyek-is természetek szerént tsengetyűk-[((4)

v:]nek zengésekben, és trombitáknak harsogásokban tsuda melly igen gyönyörködnek, és vélek ugyan vidámodnak. 51

6 Hangszerek. 51

7 Használatuk. 51

8 Vetélkedésükben, versengésükben. Görög mitológiai személyek. 51

9 Világleíró. „Világnac megiroja" (SZENC1 MOLNÁR Albert, I, 1621, 255). 52

0 Hangszerük. 52

1 VERGILIUS, Polydorus: De inventoribus rerum libri octo, lib. 1. cap. 14. 52

2 Szenderedik vagy csendesedik el. 423