H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
II. Az éneklést és énekszerzést meghatározó követelményrendszer
II. 4. 2. A zsoltáréneklés Mindhárom protestáns felekezet szertartási éneklésében nagy szerepet játszottak a prózai zsoltárok. Témánk szempontjából azonban a verses zsoltárok tartoznak a gyülekezeti énekek körébe, így a velük kapcsolatos követelményeket kell itt elemezni. Az evangélikusok a prózai zsoltárfordítások és a verses parafrázisok készítésében játszottak nagy szerepet. A teljes zsoltárkönyv verses lefordításában az unitáriusokjártak az élen, akik már a 16. században (Bogáti Fazakas Miklós), majd pedig a 17. században is (Thordai János) lefordították mind a 150 zsoltárt. Ezek azonban kéziratban maradtak, s csak egy részük került bele a nyomtatott unitárius énekeskönyvekbe. Ezen kívül egyelőre nem tudunk kimutatni olyan unitárius törekvést, amely a kizárólag bibliai szöveget tartalmazó éneklést szorgalmazta volna. Uzoni Fosztó István egyháztörténete szerint az 1664-es unitárius zsinat elfő90 91 gadta a református Szenei Molnár-féle zsoltárokat. A 17. század végi halottas többet megjelentetett közülük. A Zsoltárkönyv befogadásának egyik bizonyítéka, hogy Hoppá! Péter újabban a Homoród- és Küküllő-menti unitárius gyülekezetek levéltáraiban a Szenei Molnár-féle Zsoltárkönyv öt nagyalakú, kéziratos másolatát 92 találta meg. ~ Ugyanakkor az unitáriusok több helyen rossznak tartották Szenei 93 Molnár fordítását. Újfalvi Imre a református zsoltárfordítást szorgalmazta: „Az mi vékony itiletűnk ßerent jo volt volna itt, vagy egynek vag kettőnek azt meg tartania, az mit nemely nemzetek meg tartottanak, hogy tudnia illik az egeß Psalteriumot minden idegen ertelem nélkül, ßep rhythmusokban rendeltek volna, mely melle adattathattanak volna egyeb enekek az ßent irasbol, hogy az Templomban hol eggyiktűl, hol masiktul, mas fele Enekek ne vitettenek volna." [E7: () 4 r], Skaricza Máté (1544-1591) ugyan kapcsolatban állt a Zsoltárkönyv egyik szerzőν 94 fordítójával, Théodore de Béze-zel, fennmaradt zsoltárfordításai mégis azt mutatják. hogy nem a genfi francia vagy a Lobwasser-féle német verziót követte, hanem a bibliai szöveghez hű, saját fordításokat készített. Szenei Molnár Albert már 1598-ban, peregrinációja során reggelente magyarul, latinul és németül énekelte a zsoltárokat (N4A: 123). Amikor azonban 1607-re elkészült a teljes fordítás, akkor 9 0 Idézi PAPP Géza, 1967, 287. 9 1 RMK I. 1504. 9 2 HOPPAL Péter, 2001/2002. 429. 9 3 KÉNOSI TŐZSÉR János - UZONI FOSZTÓ István, 2002. 694. 9 4KATHONA Géza, 1974, 139. 60