H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

Függelék

irasaban az Idő es az Hely, az rhythmus fólót, oly igen ßükseges, mint az ket Bóm az emberben. Mert ezek mint egy jo Bernes kalahuzok igazgattyak az olvasokat az historiaknak nagy puBta mezejeben, es az dolgoknak zürzavaraban. Annak főlótte igen segítik az memóriát valaminek meg tanulasaban. Vegezetre mert tanulna ember az Geographiat cum suis filiabus,

39

5 es az Chronologiat,

39

6 ha ezekben haßnokat nem kellene venni? Kérjük azért azokat, az kik illyen dolgokban munkálkodván ezekben meg fogyatkoztanak, mint peldakat-is mondhatnank, ha boßßusagos nem volna, hogy az tóbbi kozőt ezekról-is meg emlekezzenek. Kedvesb, es bőcsósb leßen munkajok. Ezt peniglen tűlünk nehez vagy gonoß neven ne vegyek. Legyenek egessegben mind az Énekes Uraim mind egyebek. Emericus A. Sz. Uyfalvius. *** ség, legalább az énekek verssorai ne folyjanak egymásba." Később Klaniczay Tiborhoz hasonló értelmezést ad (1982, 68): „A 'rhyhmus' szót Szilvás-Újfalvi ebben a szakaszban az eredeti, illetve az annak megfelelő mai értelemben használja, azon tehát nem a soronként külön írt vagy nyomtatott verssort, hanem az énekelt vers lüktetését érti." Kérdés, hogy 'rím'-ként értelmezhetjük-e a 'ritmus' szót. 39

4 Különösen is. 39

5 A földrajzot a leányival, azaz segédtudományaival együtt. 39

6 A történelmi események rendjét. 400