H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története

hagyhatta ki: egyrészt külön kiadásban már megjelentette azt (1. RMK 1. 1345, 1346), másrészt a puritán elveknek megfelelően is külön kezelhette a két gyűjtemény-típust. Halotti énekek szintén nincsenek benne, mivel erre az időre már a 391 különálló halotti énekeskönyv-kiadás vált népszerűvé. Tótfalusi Kis kiadása az 1700-as debrecenivel (RMK 1. 1553) mutat közvetlen rokonságot (pl. a nótajelzések nagy része megegyezik; mindkettő elhagyja a halotti énekeket és a Zsoltárkönyve t; az új énekek a megfelelő helyre kerülnek stb.). A két kiadás közötti elsőség eldöntésére a szövegek további összevetését is elvégző vizsgálat adhat választ. * A felsorolt kiadásokon és példányokon kívül még néhány töredékről található nyilvántartás az OSZK-ban. A főleg halotti énekeskönyvekből származó töredékek meghatározását csak betűkészlet-elemzés alapján lehet elvégezni. A jövőben megjelenő RMNy-köteXek bizonyára nemcsak ezeket a töredékeket azonosítják, hanem az 1656 utáni énekeskönyvek vitás kérdéseit is megoldják. III. 3. Ima-énekeskönyvek Az énekes gyűjteményeknek ez a vegyes típusa nem tartozik vizsgálati körünkbe, hatástörténetileg azonban fontos lehet egy-egy kiadásuk. Az imaénekeskönyvek közül, tájékoztató jellegű felsorolásunkban mindazokat bemutatjuk, amelyeknek gyülekezeti énekeskönyvvel való közvetlen kapcsolata kimutatható. Az alábbi kiadványok közül mindegyik külön énekeskönyv-résszel rendelkezik, s valószínűleg a gyermekek hitoktatásánál is használták őket. 1592-1597 Kolozsvár - RMNy 746 <Egynéhány szép dicséretek az imátságokkal edgyiitt. Kolozsvár, typ. Heltai, 1592-1597.> Példány nem maradt fenn. Unitárius ima-énekeskönyv (1. kiad?). 39

1 Az énekeskönyv végén, folyamatos ívfüzet-jelzéssel következnek az imádságok. 254