H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története

Ugyanakkor, a három protestáns felekezet gyakorlatát követve, elsősorban az ünnepi énekek számát növelték: a pótlások csaknem fele az egyházi év ünnepeivel kapcsolatos ének. Két-két kiadás csak újraszedett változata az előzőnek. Valószínű, hogy ebben a folytonos gyarapodásban üzleti szempontok is szerepet játszottak: miközben a reformátusok minden számukra fontos éneket megtaláltak a lőcsei énekeskönyvekben, addig a többnyire evangélikus eredetű énekek fölvétele az evangélikusok számára lehetett vonzó. Ha ismételten a befogadói szempontot emeljük ki, akkor ezek a lőcsei kiadású gyűjtemények mindenképpen olyan gyülekezetek számára készültek, amelyek fejlettebb zenei életet éltek. Ekkora menynyiségü ének lehetőséget adott arra, hogy az egyes istentiszteleteken egész évben változatos éneklés folyjék. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy ezek az evangélikus körben keletkezett 17. századi énekek azért kerülhettek bele a gyűjteményekbe, mert több gyülekezet már énekelte őket, sőt lassanként felváltották a régi. 16. századi énekeket. Ez esetben a lőcsei kiadó mind a régihez, mind az újhoz ragaszkodók igényeit ki akarta elégíteni, s tág befogadói kör szerepelt a vasárlóik között. 1675-1676 Lőcse - RMK 1. 1183 [2] KERESZTYEN! /ISTENI DI-/TSIRETEK, / Mellyek az Magyar Nemzetben / reformáltatott Ecclesiákban szok-/tanak mondattatni. / Ezek mellé adattak szép Rendel / [- 4] ELŐSZÖR, / AZ SZENT DA VIDNAK FRANCIAI / Nótáknak és Verseknek módgyokra / rendeltetet / SO LT ARI. / [- 1 ] MÁSODSZOR, / AZ EGESZ EZT EN DÓRÉ / tartozandó / HYMNUSOK. / [- 3] HARMADSZOR, / Az Halott temetéskorra való / ENEKEK. / Mostan újobban, de leg-kiváltképpen az Hymnusokat na-/gyobb bőtúvel és bővebben, az Közönséges és Halott Eneke-/ketis, az mennyire lehetett meg-jobbitván, (mellyel mint edgy / kis GRADUVALEVAL elhetz,) ki-/botsáttattak. / LÓTSEN / BREWER SAMUEL által 1675. ESZTENDŐBEN. 4° - [8] 94, [2]; 501 [10] pp. - kotta a himnusz-résznél - orn. 7 példány (MTAKK, OSZK, Ráday K.: 3 példány, Eperjes, Sárospatak). A sárospataki példányhoz az 1682-es lőcsei kiadású Szenei Molnár Zsoltárkönyvei. (RMK I. 1288) kötötték. Emiatt a címlap nélküli sárospataki példány gyülekezeti énekeskönyv-részét Szabó Károly 1682-re datálta, s RMK 1. 1287-es szám alatt felvette. Ez a címlap nélküli sárospataki példány azonban valószínűleg azonos az 1675-ös, fenti címlapú lőcsei énekeskönyvvel. Az OSZK-példány és a 219