H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

I. A 16-17. századi magyar nyelvű protestáns éneklésről tanúskodó források

1.2. 1. Gyülekezeti énekeskönyvek A 16-17. századi nyomtatott gyülekezeti énekeskönyvek története,'

1

0 a 19. század óta, időről időre a himnológiai és irodalomtörténeti kutatás előterébe kerül. Mégis ennek történetét mutatja be a 111. fejezet részletesebben, ugyanis a gyülekezeti énekeskönyvek az egyik legjelentősebb és a legtöbb problémát felvető forráscsoportot alkotják. Az utóbbi évtizedek kutatásai nyomán lehetőség nyílik árnyaltabb összefoglalás elkészítésére. Nemcsak a himnológia, hanem a magyar verstörténet és a versek kritikai kiadása számára is hasznos segédeszköz lehet az énekeskönyvek áttekintése, hiszen pl. az 1600-ig írt magyar nyelvű versek majdnem negyedét a gyülekezeti énekeskönyvek őrizték meg az utókor számára. Az egyes énekeskönyvek rövidebb-hosszabb elemzése gyakran lezáratlan, de a további kutatásoknak kiindulópontja lehet. Megválaszolásra váró kérdés, hogy a gyülekezet tagjai mikortól vittek saját énekeskönyvet az istentiszteletre. Nálunk még sokáig nem történt meg az, amiről egy antwerpeni fiatalember már 1545-ben csodálattal számolt be: a strassburgi gyülekezetben mindenki hozta az istentiszteletre az énekeskönyvét, s így könnyen tudták egymást követni, ezért egyenletesen, szépen szólt a közös éneklés.

3

1 I. 2. 2. Gyülekezeti énekeskönyvek és graduálok előszavai és ajánlásai A kritikatörténetben kitüntetett szerepet kapnak az előszavak, amelyek egyegy műfaj (esetünkben a gyülekezeti ének és éneklés) korabeli megformálásához adnak irányelveket, illetve megmutatják, hogy milyen korabeli befogadót célzott meg az adott mű. A következő előszavakat ismerjük (szövegüket 1. a 3. sz. függelékben): Él - Gálszécsi István: Kegyes yenekekrwl... - 1536, 1538 - Evang. - RMNy 18, 24

3

2 3

0 A gyülekezeti énekeskönyvek, s benne Szenei Molnár Zsoltárkönyve egyben a magánénekeskönyvek típusába is besorolható, hiszen a protestánsok népénekként használták a gyülekezeti énekeket (1. az I. 1. fejezetben). 3

1 HERL, Joseph, 2000, 109. 3

2 Az egyes források rövidített leírásában a név és az egy-két szavas, rövidített cím után a megjelenés éve, majd a felekezet, végül pedig annak a bibliográfiának a száma következik, amelynek segítségével az adott mű azonosítható. 22