H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története
D. Vv2 r: „INTÉS. Mivel hogy ez Halott Énekek ez előtt való Énekes könyvel edgyüttt [!] járnak: Ennek-okáért az mellyek abból ide az Halott Énekekhez tartoztanak volna, itt azokat, rövidségnek okáért el-hadtuk. Ugy-mint: Ur Isten irgalmazz &c. SOLI DEO GLORIA." E. Vv3i—Xx4 r: A gyülekezeti és halotti énekek közös mutató táblája. Szerkezet:" 1. zsoltárok - 2. ünnepi énekek (a végén: invokációk) - 3. kátéénekek - 4. különfélék - 5. toldalék. Törzsanyaga és szerkezete azonos az 1635ös lőcsei és a váradi énekeskönyvekéivel (I. az l/A. sz. függelékben közölt táblázatot). Szerkezet: 3 1. halott felvétele előtti énekek - 2. halott kivitelekor mondandóak - 3. sír felettiek. Enekversek száma.' cr. 302 gyülekezeti ének. A legtöbb új ének a különféle csoportban és a toldalékban található. Ez az énekeskönyv, illetve az ezt hűen követő 1675-ös lőcsei (RMK 1. 1183) több olyan 16. századi és 17. század eleji éneket tartalmaz, amely korábban a református gyűjteményekben is előfordult már, de később, a két fenti lőcsein kívül, a többi lőcsei kiadás sem vette már át (1. az l/A. sz. függelékben közölt táblázatot). Látható tehát, hogy még az azonos nyomdából kikerülő gyűjtemények sem egyszerű módon, pusztán bővítés útján építették tovább a megelőző kiadásokat. Több esetben, egy ma már nyomon követhetetlen megrendelői igényhez igazodva, az énekeskönyvek különböző altípusait hozták létre. Énekversek számaA temetési énekek száma 48. A temetési énekeskönyv csaknem pontosan követi az 1635-ös lőcsei halottast. Kijavítja annak hibáját, vagyis nem közli újra a gyülekezeti énekek közt már szereplő Úristen, irgalmazz kezdetű (RPHA 1436) éneket. Az énekkészlet a Siralmas nekünk minden életünk kezdetű magyar és két latin énekkel kibővül. Kapcsolódás:' 4 Közvetlenül az 1635-ös lőcsei kiadás (a címadás is ezt hangsúlyozza), közvetetten pedig a módosított váradi kiadás a minta. A lőcsei énekeskönyvek fenti Α-tipusäx mindössze egy kiadvány követte pontosan, a lőcsei 1675ös (RMK I. 1183), míg a többi lőcsei kiadás mind címlapjában, mind szerkezetében az egyszerűbb protestáns változatot adja, énekanyag-bővítésében pedig önálló utat jár. Ez utóbbiakat a továbbiakban lőcsei B-típusként jelöljük. * Megjegyzés. Általában a 18. század elejétől kezdve hívják impressumnzk az énekeskönyveket. A következő, 18. század eleji kézirat vagy erről a kiadványról 207
