H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története
Verseknek módgyokra / rendeltetet / SOLTÁRI. /[-?>] MÁSODSZOR, / Ζ EÜESZ ESZTENDŐRE TAR-/tozando / HYMNUSOK. / [- 4] HARMADSZOR, / Az Halott temetéskorra valo / EN EKEK. / Mostan újonna(n), és, (a' mi az első sutolso részt, az az, a' / közönséges és Halott Énekeket illeti) bővebben, hogy / ne(m) mint ennek előtte Debrecenben és Bárt-/phán, ki-bocsátattak. / LŐCSÉN, BREVER LóRINTZ által. (1635.) 4° - [15] 439 pp. - kotta nincs - orn. - kotta nincs - orn. 1 csonka példány (MTAKK). RMK 1. 648-651; Révész, 1635; Erdélyi 25. , 56. és 114. sz.; Caplovic 819. * Protestáns gyülekezeti (1. kiad.) és temetési (Újfalvi-féle temetési 6. kiad.) énekeskönyv. A szakirodalomban hol evangélikusnak, hol reformátusnak nevezik ezt az énekeskönyvet, Először az RPHA munkálatai közben, az énekeskönyvek tanulmányozása nyomán javasoltam, hogy az 1635-ös lőcsei kiadást, ill. az őt követő gyűjteményeket protestánsnak minősítsük. Később újabb és újabb érvek erősítették meg azt az előfeltevésemet, hogy a befogadói szempontot figyelembe véve lehet egyértelműbben besorolni egy-egy énekeskönyvet egy-egy adott felekezet alá. A továbbiakban protestánsoknak nevezett gyűjteményekben nem a felekezetileg eltérő, hanem a hasonló vonások uralkodnak, és legtöbb esetben a megcélzott befogadói kör nem köthető kizárólagosan valamelyik protestáns felekezethez." 4 Kiadó: A kiadó Lorenz Brewer, de az nem deríthető ki egyelőre, hogy közreműködött-e a szerkesztésben is. Szerkesztő: Ismeretlen. A lehetséges szerkesztők körének meghatározásához először is a lőcsei énekeskönyv legfőbb jellegzetességeit kell felsorolni. Magyarországon először ez az 1635-ös lőcsei kolligátum közli a teljes Szenei Molnár-féle Zsoltárkönyvet. A négyrészes lőcsei kiadvány ezáltal szinte megelőzte korát, hiszen a magyar református (puritán eszméket valló) lelkészek csak az 1630-as évek második felétől kezdve szorgalmazták erőteljesebben a Zsoltárkönyv gyülekezeti énekeskönyvként való használatát. Kétséges, hogy csupán a Brewer-cég ügyes üzleti fogása lett volna a Zsoltárkönyv énekeskönyvvel együtt való megjelentetése. 2> 5 Sokkal inkább egy régóta érlelődő és a befogadói igények által is támogatott terv megvalósulását láthatjuk benne. A másik fő újdonsága a kolligátumnak 25 4 A további bizonyítás a Kapcsolódás-részben, illetve az RMNy 198 l-es tételnél található. 25 5 CSOMASZ TÓTH Kálmán, 1962A, 288. 178
