H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története
legtöbbször a kiadók szerény anyagi lehetőségeire vagy a nyomdász (szerkesztő) felkészültségének hiányára mutatnak rá. 4. Példányszám és a példány teljességére utalás (a példányok lelőhelye). 2 5 A lelőhelyek egyszerűsítve, magyar névalakban szerepelnek. Az 'olim' = 'egykor' szó, az RMNy gyakorlatát követve, a ma már nem található példányt jelzi. Ε mező alapján a kiadások - példány - megőrzési hely számadatai összegezhetőek. Jelenleg még folyamatban van az az adatfelvétel, amely minden egyes 1617. századi énekeskönyv-példányt leír. Ez a készülő adatbázis, a kötéstől kezdve a possessorokon át a kézírásos bejegyzésekig, minden értékelhető adatot tartalmaz. Az énekeskönyv-leírásokban ezért csak olyan esetben történik hivatkozás az egyes példányokra, amikor ezek egy-egy következtetéshez szolgáltatnak bizonyítékot. 5. Bibliográfiai hivatkozás. Utalás Újfalvi Imre előszavára (RMNy 886/1); az RMK l-re, Sztripszkyre (Dézsi kiegészítésével együtt) és a Révész Kálmán, valamint Erdélyi Pál cikkében. 2 6 továbbá Ján Caplovic bibliográfiájában" 7 található tételszámokra. Ezekben a hivatkozott művekben értékes, a példányokra vonatkozó adatok lelhetők fel. 6. A hasonmás kiadás tényének rögzítése. Fontos tájékoztató adat, hiszen a hasonmásokban és az őket kísérő tanulmányokban az énekszövegek könnyen tanulmányozhatóak, a szakirodalmi megállapítások pedig ellenőrizhetőek. * 1. Az énekeskönyvet használók (a befogadók) felekezetének meghatározása és az énekeskönyv-műfaj megadása (a kiadás sorszáma). Az RMNy felekezetmeghatározásának átvétele és/vagy kiegészítése és/vagy módosítása. Az egymást követő kiadások, a tájékozódás megkönnyítése végett, sorszámot kapnak. Valójában, az elveszett énekeskönyv-kiadásokat szem előtt tartva, nem lehet pontosan meghatározni, hogy egy adott kiadás hányadik a sorban. Ez a szempont összefügg, mintegy megelőlegezi a Kapcsolódás kérdését. 2. Kiadó és a kiadás támogatói köre. 3. A szerkesztő vagy szerző személye, foglalkozása, munkája (összegyűjtött, válogatott, újat szerkesztett stb.). Újabb levéltári adatok előkerüléséig - ismeretlen szerkesztő esetében - csak feltételezhetjük, hogy a megjelenés helyének vagy annak környékének lelkészei, rektorai vagy kántorai szerepet játszhattak egy adott gyűjtemény szerkesztésében és az énekek kiválogatásában. '' Az OSZK R MNy-cso portj ának nyilvántartását használhattam. 2 6 RÉVÉSZ Kálmán, 1882; ERDÉLYI Pál, 1899. 2 7 CAPLOVIC, Ján, 1972. 104
