Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

III. Az egyházi esztendő többi része

"220 az atya szeret, .Felveszi ügyedet, Áldd őt szívből! Gyermeke vagy, Ο el nem hagy, Hozzád az ő kegyelme nagy. 2. Hatalmas Isten, nagyságod Oly véghetetlen, mint jóságod, Amely túlhat az egeken. Felbátorítasz szavaddal, Reményt nyújtasz, mely megvigasztal És mindennél drágább nekem. ,Az ég s a föld elvész, Te mindig voltál s léssz ; Áldjátok őt! Szava megáll, Mint a kőszál, Bár minden enyészetre száll. 3. 0 hatalma legyen áldott, Aki számtalan sok világot Hintett széjjel köröskörül. Tündöklő fényt szórva rája, Földünk is ő, remek csodája, Hol szívünk búsul és örül. Az Úr szólt s mindenek Szavára lettenek. Áldjuk Istent, Az alkotót, Mindenhatót, Egyedül örökkévalót! 4. Uram, ki adsz minden jókat, Ideig s örökkévalókat, Te bölcsen méred sorsunkat. Alkotója mindeneknek, Ezernyi ezer seregeknek, Te áldasz meg mindnyájunkat. Te senkit el nem hagysz, Kinek-kinek jót adsz. Hála néked! Van Istenünk: Van mindenünk, Mily méltó hát örvendenünk ! Dt. 17. Dallama : Mint a szép híves patakra. (212) ΛΛ1 Isten, ki természetedben Szent vagy, s a jót • kedveled, Csak az marad kegyelmedben, Aki szent együtt veled. Nekünk szabsz törvényeket És intesz mindeneket, Hogy ők is szentek legyenek, Amint szent az ő Istenek. 2. Oh ne engedd hát azt tennünk, Ami kedvedből kizár, Te teremts oly szívet bennünk, Mely tetszésed útján jár; Mert mily tökéletlenek Vagyunk, jaj, mi emberek, Azt sem tudjuk, mikor vétünk, Hogyan borít el sok vétkünk. 3. Üdvözítőt azért adtál Jézus szent személyében, Minthogy hagyni nem akartál A bűnnek örvényében. Add, legyünk sajátjai, Krisztus megváltottjai,