Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

II. Az egyházi esztendő ünnepes fele és az egyház ünnepei

68 ádvent mémre szállt, Világoljon szövétneked, Ha harcomban elcsüggedek. Ha bűn terhes keresztje nyom, Oh térj be hozzám, Jézusom ! 4. Jövel, hív őrizőm, jövel, .Szerelmeddel maradj közel, Ha elfedett a borulat, Örök hazámba nyiss utat, Hol szent neved magasztalom, Oh térj be hozzám, Jézusom ! Dt. 127. Dallama : Mint a szép híves patakra. (212) Jöjj be, oh mért állasz ottkünn, Isten áldott • embere ? Várva várlak, nyitva házam, Nyitva szívem, szállj bele ! Jézusom, te hű barát, Nézd szívemnek nagy baját ; Fájó kínos seb van rajta, De kezed meggyógyíthatja. 2. Fájó seb a bűnnek átka, A rossz lelkiismeret; Ez mardossa kínzó váddal Éjjel-nappal lelkemet. Törvényeddel felfedéd, Uram, bűnöm rejtekét ; És azóta nincs nyugalmam, Szenvedésem kimondhatlan. 3. Enyhülést ha itt kerestem, Nem szűntek meg kínjaim, Ε csalárd világ örvénybe Vitt sikamlós útjain ; Nem vigasztalt, csak gyötört, Mérget nyújtott, nem gyönyört ; Míg segített, inkább bántott, Nem találtam hű barátot. 4. Hiúságok hiúsága Ε világ minden java ; Ha ma felvirult szerencsém, Holnap már elhervada. Nagyság, kincs csak földi por, Mit a szélvész elsodor; A napfényre ború támad, Víg órákra késő bánat. 5. A vigasztalás forrása Csak te vagy, én Jézusom, Békét szomjuzó lelkünket Te vezérled jó úton. Oh világolj, szép napom, Ha a bánat terhe nyom ; Fordítsd felém szent orcádat, Fény, öröm csak tőled, árad, 6. Örvendj lelkem, nézd, az Úr jő ! íme, hogy meghallgatott ! Tefeléd tart, menj elébe ] Oh becsüld meg e napot ! Jer, fogadd be hittel őt, Ő lesz üdvöd, éltetőd ; Mondd el néki titkos búdat, Bízzál benne, ő megnyugtat.