Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

II. Az egyházi esztendő ünnepes fele és az egyház ünnepei

Advent 63 2. Áldjad Istent s hajts előtte térdet. Aki küldé egyszülöttjét érted, Bűnös halandó! Élsz örökké, nem vagy már mulandó. 3. Oh Istennek drága egyszülöttje, Nagy hálámat ajkam mint rebegje Méltóan hozzád, Aki által megnyílt a mennyország. 4. Bujdosván a siralom völgyében, Hit világa már dereng az éjben. Oh vezess, hívlak, Édes Jézus, te hajnali csillag. 5. Oh vezérelj, mert nehéz a pálya, Én hitemnek, de sok a próbája, Míg lelkem végre Megtisztulva hozzád jut az égbe. 6. Oh vezetgess, míg jön a nagy éjjel, Síromat is hintsd be szép reménnyel, Hogy álmodásom Véget ér és lesz feltámadásom. 7. Hála néked, mert te vagy az élet, Bűnt elhagy­va, benned, néked élek. Uram, így lészen Szüle­tésed újjászületésem ! Dt. 123. Sántha Károly. Eredeti dallam. (221) £4 Oh miként fogadjalak, Világ Megváltója, Mél­® * - tókép mint áldjalak, Lelkem megtartója ! Oh Jézus, gyújtsd szivemben Te szövétnekedet, Hogy érthessem mindenben Te szent tetszésedet. 2. A Sión hintett néked Zöld pálmaágokat, De én dicsérlek téged, Zengvén zsoltárokat. Szívbéli háladással Imádlak, Jézusom, Buzgó magasztalással Tenéked áldozom. 3. Oh mit nem cselekedtél, Hogy megtartsd lel­kemet ! ínségemből kivettél, Megváltván engemet. Én, aki országodból Méltán kiűzettem, lm abba irgalmadból Ismét beléphettem. 4. Valék nehéz fogságban S megszabadítottál, Va­lék rút szolgaságban S te fölmagasztaltál. Jöttél, hogy fölemeljed A porból lelkemet S adtál kincset, amelyet Világ el nem vehet.

Next

/
Thumbnails
Contents