Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

II. Az egyházi esztendő ünnepes fele és az egyház ünnepei

58 ADVENT Mert hisz ő az üdv forrása, — Származott,, az év áldása. Mind lelkünkben, mind testünkben 0 áldott meg mindenünkben. Alkotója, Megtartója, Eletünk gyámolítója. 3. Neked, oh áldott istenünk, Köszönhetjük mi mindenünk, A vallásnak szent kincseit, Váltságunk intézményeit, S hogy az Úrnak országában, A szabadság oltalmában Részesülünk, Üdvözülünk, Ezért hálát végy mitőlünk! 4. Benned vetjük bizalmunkat, Tőled várjuk oltalmunkat, Várjuk, jó mennyei Atyánk, Hogy ez év is áldást hoz ránk. Reméljük, hogy mi velünk léssz, Gyermekeiddel csak jót téssz : Oh Istenünk, Légy mivelünk, Míg majd mennyekben tisztelünk. Bcs. 17. F. Szeberényi G. Gesius Bertalan. Dallama: Mint a szép híves patakra. (212) Az egyházi újesztendő Ismét béköszönt hoz- zánk ; Bizonytalan a jövendő, Vájj', ki tudja, mit hoz ránk! Hova, meddig visz utunk, Tán sírunkhoz is jutunk ? Mert az esztendők változnak, Ránk is majd bút, majd jót hoznak. 2. De nem érhet semmi veszély, Nem lesz semmiben kárunk. Mert Isten védelmünkre kél, Ο leszen erős várunk. Terád hagyjuk magunkat, Kérünk téged, Urunkat, Szent orcádat fordítsd reánk, Légy tovább is kegyes Atyánk. 3. Eddig is csak te tartottál, Szemed vigyázott reánk, Vész s viharban takargattál, Melyért áld ma szívünk, szánk. Óh bár ajkunk szózatja És szívünk áldozatja Hozzád méltó, tiszta lenne S neked kedved telnék benne ! 4. Örízd, gyarapítsd hü nyájad ; Hirdettesd szent igédet, Lelkünket azzal tápláljad, Hogy megismerjünk téged ; Az legyen szövétnekünk, Munkálja a jót bennünk, Akaratodat kövessük, A bűnt kerüljük, megvessük.