Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

Ε. Imádságok

beteg imádsága 592 gemet. Lássam és ismerjem meg, hogy az én éle­temnek szép és szent céljai vannak. Ε célok kö­vetéséhez adj nekem erőt s bölcsességet. Édes jó Atyám, gyermeked kér, hallgass most reám, fedezz be engem ez éjszakán át is gondvi­selésed őrző palástjaival. Légy és maradj velem a Jézus Krisztusért. Amen. 5. Minden boldogság örök forrása, szerető mennyei Atyám ! Leszállt az est, pihenni tér ember és állat. Halk léptekkel csendesen közeleg az éjszaka s fe­kete fátyolával betakargat mindent. Elhallgat az utcák zaja, behunyódnak az ablakszemek. Fehérre vetett ágyak mellett megáll követed: az álom. Oh, mennyire vágyódik fáradt testem az éjszakai pihe­nésed után. Elcsigázott agyamban egymást kerge­tik a gondolatok és megfeszült idegeimet állandó rezgésben tartja a megfeszített munka. De nem mehetek addig éjszakai pihenésre, Atyám, míg Ve­led nem beszélgetek, s meg nem köszönöm irántam tanúsított jóságodat, mert mindent egyedül Neked köszönhetek. Azt, hogy élek és élnek szeretteim. Hogy dolgozhattam és munkámnak volt némi ered­ménye. Hogy lelkemben megszólalt egy tisztább élet után való vágyódás, hogy szomjúhozó szívvel Téged kereslek s munka és csalódás után békes­ségben megnyugszom Nálad. Áldlak, jó Atyám, a nap áldásaiért és búcsúzkodom a hanyatló óráktól. Gondolatban végigmegyek házunkon s halkan megállok szeretteim ágya mellett. Szívem érzései­vel átölelem mindazokat, kiket, jó Atyám, azért rendeltél nékem, hogy szent családi közösségben egymással és egymásért éljünk. Aranynál, ezüstnél drágább a hű lélek s karbunkulus kőnél többet ér az értünk dobogó szív. Megcsalhat az élet, véresre

Next

/
Thumbnails
Contents