Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

IV. Temetési énekek

váratlan halálnál 549 5. Ámen, jó Istenem, Halld szívem sóhaját, Add, várja meg hitem Vigyázva a halált. Kezdjem hamar a megtérést, S halálom legyen a remélt Ujjongó örömmé. Fun. 126. F. Β. Ρ. Strecsko Pál. Dallama: Ki dolgát csak Istenre hagyja. (210) Türelem, zúgolódó szívek, Istent miért okol• nátok ? Lelkem, mert Jézusomban hiszek, Sújtsák akármi csapások, Nem ismer semmi fájdalmat, Örül, próbát ha Isten ad. 2. Türelem, mert nehéz páncélban Soká gyorsan nem futhatunk 1 Ki csendesen jár és hite van, Meszszebb jut, mert vele Urunk. A magabízó vét, hibáz, Győz a szelíd, s aki vigyáz. 3. Türelem, ne akarj ma mindent, Felvirrad és lesz új napod. Becsülj időt és féld az Istent, Bajban várj jobb fordulatot. Ki tetteiben hírtelen, Fáján sok fájdalom terem. 4. A türelem tekint reményre És a remény meghoz sokat. Ne háborogj, de türj remélve, S kelő nap váltja gyászodat. Ha lassan is, ád Istened Föléd ismét derült eget. 5. Ki türelmet nyújthatsz, Krisztusom, Példája szent szelídségnek, Menedékünk golgotás úton, Sziklája bízó hűségnek, — Adj türelmes lelket nekünk, Míg nyílik üdvével egünk. Fun. 46. F. Β. Ρ. Neumann G. Váratlan halálnál. Dallama : Ki dolgát csak Istenre hagyja. (210) Uram, tudom, hogy eljő végem, Mert halandó • ember vagyok, Nincs a földön oly örökségem, Mit csak enyémnek mondhatok; Azért taníts meg, én Uram, Miként haljak meg boldogan. 2. Uram, hogy mikor jön el végem, Azt kémlelnem is hasztalan. Mint füst, elszáll árnyék-életem,