Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

IV. Temetési énekek

542 kegyes életű öregek felett majd A csendes sírhalom, Istent imádni hív Hozzá a fájdalom. 6. Adjon minékünk is Az Isten ily halált, Amely után egykor Mindenki sírva áld, Amely után virrad Dicső nagy reggelünk S mennyei Atyánk lesz Örök napunk nekünk. Mg. 87. Elefánt M. Eredeti dallam. (240) ΟΛΡ lm, itt van az óra, Melyen vőlegényem El©V3. közelít énhozzám, Mert az én Istenem Nagy szeretetében Irgalmasan gondolt rám, Hogy minden rosszból, Keserves sorsból Kiszabadítson. 2. Szomorúság nélkül És nem késlekedve Megyek a halál elé; Mennyei Sionba Szívből lelkendezve Száll lelkem Isten felé, Hogy ott végiglen Mondhatlan üdvben Örvendezhessen. 3. Miket e föld épít, Bármily szépségesek Az emberek hajléki, Az égiek mégis Szebben tündöklenek ; Az arany úgy nem fénylik, Amilyeneket Isten készített Szeretteinek. 4. Ott mennyei zene Kárpitos ég alatt Felzengedez szünetlen, Ott égi seregek Angyaloknak karát Kísérik szent énekben: „Dicsőség" — zengve, „Szent, szent" — örvendve Az ,Ur színének. 5. Ellenséges gonosz És semmi rossz nem lép Az üdvösség hónába; Ott nem lészen halál És más keserűség Nem ejt szomorúságba, Ott csak örvendés És megbékülés Lesz örök részünk. 6. Immár csendes szívvel Mondom el búcsúmat Ε hívságos világnak. Várom, hogy láthassam Az én Jézusomat, S vele üdvöt találjak. Siess, Jézusom, Vigasztalásom, Fogadj magadhoz. Fun. 234. F. Β. Ρ. Kind Mihály. Küzdelmes élet után. Dallama : Ki dolgát csak Istenre hagyja. (210) 0Λ Λ Immár bevégeztem éltemet,Sír homálya borul OUO. reám; Fogadd be megfáradt testemet, Oh