Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

IV. Temetési énekek

fiatalok felett 529 Vár az én Jézusom ; Hagyd itt nyugodtan az életet, Jöjj, ott vár az örök szeretet, Hol én élek. Fun. 188. Ρ. J. Dallama: Ki dolgát csak Istenre hagyja. (210) Ε földön minden elmúlandó, Nincs semmi­• ben állandóság, Ami nem volna változandó Nincs oly teremtett valóság, Minek ma még örül szívünk, Holnap fut páraként tőlünk. 2. Az ember élte virágában, Midőn minden szé­pet remél. Mint a mezőnek füve nyárban, Levága­tik s többé nem él, El, oh el kell búcsúznia S ked­veseit itt hagynia. 3. Mit használ e föld dicsősége ? Mit kincsei, mit vagyonunk ? Hamar eljő mindennek vége S rideg sír zárja be porunk, Amit gyüjténk szorgalommal, Itt kell hagynunk fájdalommal. 4. Míg hát Isten kegyelme éltet, Az örök honba készüljünk, Használjuk jól e földi éltet, Nehogy bűn­ben elmerüljünk, Krisztus legyen kívánságunk S szent igéje boldogságunk. 5. Távozz tőlem, világ álfénye, Vidd tőlem hiú­ságodat, Mennyekben van szívem reménye, Elvesz­téd hozzám jogodat. Krisztus az én reménységem, Megváltóm és üdvösségem. Bcs. 260. Kleych Vencel. Hajadon felett. Dallama : Elég immár. (242) Lánykánk alszik ! Oh gyászoló szülők, Vi­gasztalódjatok ; Hallgassátok, Jer, az elköl­tözőt. így szól halottatok : „Kies helyen lett az én sorsom, Békét, nyugalmat ád koporsóm !" Lánykánk alszik ! 2. Lánykánk alszik. Elete hajóját Nem hányták viharok, Jó szülőt Gondosan megóvták, Ha zúgtak a habok; Szívét bú, gond még nem gyötörte, A zord halál gyorsan letörte. Lánykánk alszik. Evang. Ker. Énekeskönyv. 34

Next

/
Thumbnails
Contents